Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1895

13 Az épülőben levő két emeletes vármegye házán kívül 40 emeletes és 1156 földszintes házban 12,000 ember lakik Komáromban. A főbb utcákat leszámítva, a város többi része valóságos falu. Többnyire zsuppfödeles, vesszős kéményű, válogból épült házakban laknak a komáromiak. A ház elejének elengedhetlen kelléke a pad, mely tereferére hívogatja a szomszédokat — ez pótolja a kaszinó, kávéházak és hírlapok hiányát. A vármegye-utcáról a nagy piarcra (ma Klapka-tér) jövünk, melynek fő dísze az emeletes Dumtsa-ház ; ez a valóságos középkori bazár. Ami e háznak e különös jelleget adja, az a hosszú árkádsor, mely nemcsak a nagy piaczra, hanem a várba vezető útra is szolgál és az eső és a perzselő napsugár ellen védi az itt levő boltokból ki- és bejárókat. E háznak a piaczra szolgáló kolonádja előtt ülnek a híres fehérczipó-sütő, sajátságos alakú dutyi-kalapos asszonyok, velük szemközt a zöldség- és málé-árus kofák, kiktől egy mindig bűzös és szennyes vizű nyilt csatorna választja el őket. A háznak a • várba vezető oldalán árulják a kocsonyát és cigánypecsenyét, ezeken túl ülnek a kertészek. Mikor e ház Hofer vasárus birtokába került, lerontatta a ház oszlopos előcsarnokát, ma a két emeletes takarékpénztári bérház áll a helyén. A nagy piaczon áll továbbá a maihoz képest alacsony, emeletes városháza sötét zugaival és a roppant terjedelmű emeletes Zichy-kúria (ma Weisz-ház) elé épített földszintes szárnyépületeivel, ebben van a katonai főőrség. A város háza alacsony tornyának csúcsán kétfejű sas éktelenkedik. A Zichy-kuria udvarának végében az u. n. palotának emeleti nagy termében tartották 1827-ig (ekkor zsinagóga lett belőle) a táncvigalmakat és ott állítottak a theátristák szinpadot. Szinnyei J. írja, hogy már a mult század végén el-eljöttek Komáromba a német színészek, de e század elejétől a magyarok kerekednek fölül, kiknek előadásait finkenaui Weisz József várkommendáns és Ernst József Platzkommendans is szorgalmasan látó-