Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1894
104 benhagyta oly megjegyzéssel : hogy a díjösszeg meghatározását azokra kell bízni, akik az ifjúság testületi kivonulását kérik, és hogy emiatt az iskolai dolgok semmiféle rövidséget ne szenvedjenek. 4 8 flz intézet szellemi állapota. I. A nevelésügy, A 18-ik század vége felé a franczia encziklopedistáknak, minden fennálló rendet, szokott formákat, elismert tekintélyeket, államot és egyházat támadó eszméi már megtették európai kőrútjukat. Fejedelmek és államférfiak mohón szívták magukba az új tanokat, melyek ha megtámadtak is néha egyes fejedelmeket, de legtöbbször mégis elég ravaszul kíméletesek, sőt hízelgők voltak a koronások autokrata törekvései iránt ; ellenben annál dühösebben ostromolták az egyházat és a vallást. Ily eszmeáramlattól hazánk sem maradt érintetlenül. Ezen korszak nevelési rendszerében kiváló említést érdemelnek II. József vallásellenes intézkedései. És mikor bekövetkeztek ezen irányzatnak legtermészetesebb következményei, akkor, — hasonlóan a gyújtogatóhoz, aki leginkább kiabál tüzet, — a kormány panaszkodott legjobban az ifjúság erkölcseinek elszilajodásáról ! A nevelési eljárásról legjobb áttekintést nyújt a vallás, a Mária-társulat és a fegyelem ismertetése. 1) (E r>allds. A komáromi gymnásiumnak külön temploma nem volt ; a szt. András-templomot pedig konventi és gymnásiumi minősítéssel csak 1780-ban adták át a benediktinusoknak: szükség volt tehát gondoskodni, hogy a tanuló ifjúság hol és mikor végezze templomi ájtatosságát ? E czélból Vörös Antal a gymn. ifjúság istenitiszteleteinek rendjét illetőleg a primás, a főapát és a város megbízottjaival 1778. május 9-én a következő egyezségre lépett : a deákok vasár- és ünnepnapokon a 10 órai utolsó kismisére, kiválóbb ünnejíeken pedig a 8 órai nagymisére menjenek ; a farsangi szent4 3 Az adatok a gymn. irattárból.
