Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1890

6 lésnél, — vagy ami itt evvel egyre megy — a vezetésnél tekintetbe kell venni. Míg egyrészről az életbe való belépés az eddigi nevelés próbaköve, addig másrészről az ifjú jellemképződésének, egyénisége érvényesülésének az ideje a társadalomban. Igaz ugyan, hogy az a határozottabb befolyás, amit eddig az iskola és a családi kör érvényesített, már megszűnt ; de azért e tényezők befolyása nem kicsinylendő, sőt sokkal tartósabb, mert hozzájárul az ifjú szabad elhatározása is, mely e korban mindinkább erősebben érezteti hatását. Az életnek és a társadalmi tényezőknek ezen hatása fejezi tehát be a tulajdonképeni nevelést, s azért a nevelés tudománya ha teljes akar lenni, az ember képzésében ezen nevezetes mozzanatot nem hagyhatja számításon kívül. Az élet számára és az élet által való ezen nevelést társadalmi nevelésnek nevezhetnők. Ezen nevelés tulajdonképeni tárgya: a szorosabb értelemben vett ifjúkor a 18—24-ik évig; czélja: a társadalmi érintkezésre való kiképzés és a társadalomra való hatás, vagyis az egyed érvényesítése a társadalomban ; eszközei : a társadalmi, vagyis a nyilvános élet összes tényezői. Értekezésünk szűk keretében csak a két elsőre fogunk kiterjeszkedni s azért szólni fogunk először az ifjúkorról, s másodszor az életpályáról, illetőleg az életpálya megválasztásáról. -S-*-» Az iskolából való kilépés képezi az átmenetet az önállóságra és a felnőttek közé való belépésre. Az örömből következtetve, amelylyel az ifjak ezt rendesen veszik, amilyen könnyűnek látszik ez a theoriában, olyan nehéz a valóságban, pedig, hogy mily fontos, mutatja a szülőknek sokszor nem alaptalan aggodalma és félelme, amelylyel e lépés elé néznek. De hogy is ne, mikor az iskolából kikerülő ifjú ne csak az élet számára legyen kellőleg