Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1889

20 Hogy az ásványvizek gyógyító ereje főképen a bennök foglalt alkotó részektől függ, ezt már régóta tudják ; az sem volt ismeretlen, hogy ezen alkotó részek közül mindég van egy, amely kiválóbb mennyiségben fordulván elő, a többi közt mintegy a főszerepet viszi, és közönségesen ettől szokták a vizet elnevezni A szerint tehát, amint valamely vízben a kén-, vas-, konyhasó-oldat stb. lesz uralkodóvá, az illető vizet kénes, vasas, konyhasós víznek stb. mondják. Ily módon a gyógyító erejű vizeket g osztályba szokták sorolni, melyek a következők : 1. a kénes vizek; főalkatrészük a kén; 2. a vasas vizek ; » a vas ; 3. a konyhasós vizek; » a konyhasó; 4. a keserűsós vizek ; » a keserűsó ; 5. a glaubersós vizek; » a glaubersó; 6. az égvényes (alkalis) vizek; főalk. a szik- v. lugsó; 7. a meszes vagy földes vizek ; főalkatr. a mészföld ; 8. a savanyú vizek; főalkatrészük a szénsav; 9. közönyös vagy semleges vizek, melyek igen csekély mértékben tartalmaznak ásvánvrészeket, s ezek közül sem bír egj;ik sem valami túlnyomósággal. Ezen vizek a vegytani tisztasághoz legközelebb állanak és gyakran igen magas hőmérséklettel bírnak.

1

3 1

3 Lengyel Dániel : Fürdői zsebkönyv. 1853.