Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1888

10 ami igen közel esik az apostol szavaihoz : Mid vagyon, amit nem vettél ? Ha pedig vetted, mit dicsekszel, mintha nem vetted volna? Keosi Simonides hirdeti: senki sem jut istenek nélkül erény birtokába, nem az állam és nem az egyes ember; Pindarus ismételten kifejezi: egyedül istentől jő az ember számára a bölcseség, az istenektől minden jóravalóság, tőled óh Zeus minden nagy erény. Kallimachus így imádkozik : Üdvözlégy atya, üdvözlégy ismételten ; adj erényt és áldást, adj erényt és boldogságot. Egy pythagoreus mondás így hangzik : a fecsegő tudatlan ember bemocskolja imádságai- és áldozatával az istenséget; csak a bölcs isten papja és barátja, csak az tud imádkozni. Plutarchusnál olvassuk : minden jót az istenektől kérjenek az emberek, különösen pedig helyes istenismeretet. Iuvenalis tanítja: »hogy az ember az istenek előtt kedvesebb, mint önmaga előtt, és hogy azok épen azért balgatag kéréseit nem teljesítik; imádkozzék kiki egészséges lélekért egészséges testben, lelki erőért ez élet szenvedéseinek elviselésére, harag- és kívánságtól ment szívért; mivel csak az erény útján lehet valódi lelki nyugalmat találnunk.« Seneca irja: kérj jó lelket, a lélek s azután a test jóegészségét . . . úgy élj az emberekkel, mintha isten látná, úgy beszélj az istennel, mintha az emberek hallanák ; Marcus Aurelius császár azt akarja, hogy az ember mindenre, amit cselekszik, az istenek segélyét kérje ; és a tyrusi Maximus sophistánál olvassuk : Mindenki, mint Sokrates tette volt, akinek élete szakadatlan imádság vala, semmi mást ne kérjen az istenektől , mint a lélek erényét, nyugodt szívet, feddhetetlen életet és jó reménynyel telt halált. Porphyrius és Jamblichus új platonikusok megjegyzik, hogy minden népnél épen a legbölcsebbek, az istenökhöz leghasonlóbbak, valának a legbuzgóbbak is az imádságban. . . . Végre a hellenisrrras utolsó képviselőinek egyikénél, az Aristotelest