Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1887

40 a keresztesek; azért az előttük álló ellenségre rohanni s azt nyilt erővel megtámadni : ebben állott minden taktikájuk.«

1 Ezen veszedelmek tehát figyelmessé tevék a vezéreket, s midőn a helyzeten javítani törekedtek, egyszersmind a hadászat terén hoztak létre üdvös reformokat. A hűbér-rendszer természetét ismerő könnyen belátja, hogy ott egy egységes seregről s központilag kezelt támadásról szó sem lehetett. Hisz quot capita tot sensus, s így az ily hadsereg minden inkább volt, csak az nem, mi a szemlélőben a tervszerűleg keresztülvitt egyöntetűség gondolatát felkelthette volna. Hátrányára szolgált továbbá a kereszteseknek még saját nehéz lovassága is, mely a könnyű arabs lovassággal nem állhatta ki a versenyt. Ezen hibákon tehát segíteni kellett. Ennek következtében a tömeget hosszabb ideig gyakorolták a fegyverforgatásban, törekedtek a támadásban bizonyos rendet s egyöntetűséget meghonosítani ; az eddig majdnem kizárólagosan használt nehéz lovasság rovására szaporították a gyalogságot. Nem kisebb revisió alá került az élelmezési ügy is. A hűbéri korszakban ez sem járt különös nehézséggel, hisz a csata színhelye legtöbbször saját birtokuk volt. De a ker. hadakat ellenséges földön, egész új világrészben élelmezni, a szükségesekkel ellátni nem kis feladat volt a vezérekre nézve. Maga a szükség mutatta meg tehát a hiányt, s így gendoskodtak raktárak-, gondoskodtak alkalmas eszközökről, melyekkel a szállítást megkönynyíthették, szóval megtanulták, hogy a hadászathoz rendes készület is szükséges, vagyis ordo est anima rerum. Ekkor ismerkedtek meg a védő s támadó szerekkel is. Utóbb a háborúk régi alakját teljesen megváltoztatta 1 Gynrits.