Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1887

25 tes lovagja rendesen egy előkelő hölgy kezéből nyerte el jutalmát. A lovagok osztályához sorozhatok a ker. háborúk szülte szerzetes lovagrendek is, melyek főleg a sz. sír védelmét, a zarándokok támogatását s betegek ápolását tűzték ki életfeladatul. Ezen egyházi lovagrendek nemcsak gazdag katonai testületet képeztek, — ha szegénységgel kezdették is mint pl. a templomosok — hanem már »belső szervezetüknél fogva a világi hatalomtól függetlenek is voltak, sőt a pápától való függésük is csaknem névszerinti volt,«

1 Hogy mily hatalmas testületet képeztek ezen lovagrendek, elég felhoznunk, hogy maguk a fejedelmek is törekedtek a rend főnökségét, a nagymesteri állást elfoglalni. Igen természetes, hogy utóbb a rendek fényes vagyoni helyzete sok irigységet keltett s a fejedelmek törekedtek azok eltörlését az egyháznál kierőszakolni s így vagyonukhoz jutni, miként ez a templomosokkal meg is történt V. Kelemen pápa által Szép Fülöp franczia király kényszerítésére. Ily egyházi lovagrendet képeztek főleg az amalfii kereskedők által 1048-ban alapított johanniták is, kik 1118-ban a vendégszeretet s betegápoláshoz még egy harmadik fogadalmat is csatoltak, t. i. lovagias küzdést a hitetlenek ellen. A rend utolsó nagymestere I. Pál orosz czár volt, kinek halála után a rend helytartókat nyert, kik 1831-től Rómában laknak. Ide tartozik még a német zarándokok által 1128-ban alapított német rend. Ezen rend, mely 1809-ben töröltetett, a poroszok megtérítése által alapját vetette meg a mai hatalmas porosz királyságnak, miként ez már pár szóval vázolva volt. Legelterjedtebb vélemények közé tartozik, hogy a rabszolgaság megszüntetése s egy szabad polgárság megteremtése szintén a ker. háborúk 1 Heeren.