Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1887

26 egyik legjótékonyabb hatása volt. A jobbágy (pór) osztály ha számra nézve a legnagyobb volt is, mégis alacsony helyzeténél fogva legkevésbé vonta magára a közfigyelmet, miért is a változás ép ezen osztálynál történt leglassabban. Ha több ok volt is a felszabadulásra, de ezek közé a hűbéresek nagylelkűségét s jóakaratát alig lehet számítani ; s ha tettek is valamely csekélységet, úgy azt is inkább a körülményektől kényszerítve, mintsem önmaguktól tették. Hogy a szegény elnyomott nép az igától szabadulni óhajtott, azt kiki igen természetesnek fogja találni ; s erre nézve segédkezet nyújtottak különösen a pápák rendeletei, melyek szerint senkit sem volt szabad megakadályozni a kereszt felvételében ; s így enyhültek azon kötelékek, melyek a szolgát urához s a göröngyhöz kötötték, s felkeltették benne az elnyomott emberi érzületet, mely sokszor fenyegető alakban is kitört, mint Heeren is megjegyzi : »Bármennyire képes is a szolgaság lealacsonyítani, mégis mindig pislog az ember belsejében a szabadság érzetének bizonyos szikrája, mely ha mindjárt nem is képes azon tiszta lángot feléleszteni, mely a hazafi keblét lángra gyulasztja, de azért mégis képes tüzet adni, mely gyakran ijesztőleg harapódzik tova s csak nagy nehezen fékezhető.« A jobbágy tehát szivesen ragadott fegyvert, melylyel ha kezdetben nem is remélt egyebet elérhetni, de legalább egyidőre az otthoni szolgaságtól szabadítá fel magát. S bajában kezdetnek ez is elég volt. De az otthon maradottak helyzete is javult, mert uraik a félelemben, nehogy jobbágyaiktól elhagyassanak, emberiebben bántak velők. Majd a fegyverfogó visszajövet hőstettei elbeszélései által önként érezte, hogy ő is több lett, mint eddig volt,jni az önbecsülésre vezette s szabadságát övéi boldogítására fordította. »A szent sír visszaszerzésénél tehát