Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1884

BEVEZETÉS. Plutarchus egy helyen *) a következő nevezetes szavakat mondja: „Ha bejárod a földet, találhatsz falak, tudomány, királyok, paloták, hatalom és pénz nélkül szűkölködö városokat, s olyanokat, melyek a gymnasiumoknak és színházaknak hirét sem hallották : de olyan várost, a melynek nem volnának templomai és istenei ; a mely nem folyamodnék könyörgésekhez, eskühöz, jósláshoz ; a mely nem hozna áldozatot a jók elnyerésére és nem törekednék áldozatokkal elhárítani a bajokat — ilyen várost még soha senki sem látott. Sőt azt hiszem, hogy könnyebb volna valamely városnak felépítése alap nélkül, mint az istenekről való tudat teljes megszűntével egy városnak keletkezése vagy fenállása." Plutarchussal nagyon megegyezőleg nyilatkozik Cicero, mondván: „Nem tudom, vájjon az istenek iránt való kegyelet lerontásával nem semmisíttetnék-e meg a hűség, az emberi társaság és a legkitűnőbb erény, az igazság is?" 2) Ezeknek a tudós, tapasztalt és mély gondolkozású férfiaknak ez a nyilatkozata, nemkülönben az egész emberiségnek története — eléggé mutatják, mily nagy fontosságú a kérdés az istenség mivoltáról! Ennélfogva nem lesz talán egészen érdektelen, ha Cicero philosophiai művei nyomán röviden vizsgálat alá veszszük, hogy hogyan, mikép gondolkoztak e fontos kérdésről az ókor philosophusai. Hisz régi igazság, hogy a görög és római szellem által teremtett műveltség természete negat i v bár, de azért nagyon nyomós argumentum úgy a keresz») Adv. Colotem (Opp. t. 2. Francof. a. 1620. p. 1125.) — 2) De natura deorum, I. 2.