Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883

24 Különben a sopronyi országgyűlésnek a vallási viszonyokról rendelkező XXV. és XXVI. articulusai egy szóval sem említik a komáromi elfoglalt templomok visszaadását. De ha még úgy elvégezték volna is ezt az ország reudei, nagy kérdés, hogy a várkormány engedte volna-e ezt a határozatot végrehajtani. Hisz ezek voltak ama szomorú idők, a melyekről Ágoston Péter plébános az 1675. évnél ezt jegyzé fel: „Igen sok rövidséget szenvedtek a polgárok ez évben a szent királyoktól sok száz esztendővel ezelőtt nyert jogaikban. Ennek okai magok a magyar tisztviselők voltak, a kik merő hizelgésből megsemmisítenék, ha tehetnék, e városban saját nemzetöket.

4

5) Egyébként a főczélt, a mely végett a jezsuiták Komáromba jöttenek, elérték, mert 1680-bau már 316 tisztán katholikusok által lakott házat számláltak össze. 4. 1703. őszén II. Rákóczy Ferencz hadai rendkívüli gyorsasággal nyomultak elő az elégületlen hazában. Komárom városa ez által igen kétséges helyzetbe jutott. Nem volt fallal kerítve, hanem csak holmi silány sánczczal, a mely nem nyújthatott kellő védelmet az elszánt ostromló ellen. A vár őrsége csekélyszámú vala s nemcsak az utak roszasága és a kuruczok előnyomulása miatt, hanem azért sem számíthatott egyhamar segítségre, mert ez volt ama válságos időszak, a melyről a kormány ügyeibe kétségkívül jól beavatott savoyai Eugen herczeg azt irá, hogy habár a birodalmat a végső pusztulástól kellene is ötvenezer forinttal megóvni, mégis „e pillanatban nemhogy ötvenezer forintot, de még kevesebbet sem vagyunk képesek előteremteni;"

4

6) — s ez okon az uralkodó hatalom 4

5) „Plurima passi hoc anno Cives in iuribus suis, a Sanctis Regibus ante niultos centenos annos datis. Causae fuere ipsi Uíficiales Ungari, qui nationem suani in hoc oppido annihilarent, si possint, ex aduiatione." Annales Parocliiae ad ann. 1675. *

e) Sz a I a y L. i. m. VI. k. 106.