Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883

16 Mig a viszálykodás tartott, addig a hitközség nem akart jelentékenyebb áldozatokat hozni templomára; viszont a jezsuiták sem irányzák az egyház elhagyatott állapotára hatalmas és gazdag pártfogóik figyelmét, a kiknek bőkezűségét amúgy is igénybe vették az új építkezések. Az egyesség megtörténte után 1660-ban, a mely évnek vége felé a városi németajkú hívek számára külön plébániát szerveztek a jezsuiták, a szent András temploma másokon kivül nevezetes jótevőket nyert gróf Puchaim Adolf Erik várkormányzóban és Jenei István veszprémi püspökben; a kik közöl az első a templom oldalaihoz építendő két kápolna számára és a templom javítására és ékesítésére téglát, vasat és pénzt ajándékozott; az utóbbi pedig orgonát készíttetett. De az említett egyenetlenkedésnek más, szomorúbb következménye is volt. A kath. hitközség tagjai ugyanis ettől kezdve gyanakodó lélekkel kisérték a jezsuiták minden tettét és ugyancsak őrizkedtek minden legcsekélyebb dologtól, a melynek következménye jogeljátszás lehetett volna. így 1666-ban még a templom és a sekrestye kulcsait sem akarták a jezsuiták kezébe adni. Természetes, hogy ezek, minthogy minden kérés és rábeszélés hasztalannak bizonyult, az esztergomi érsekhez fordultak orvoslásért, a ki egyházi büntetések terhe alatt megparancsolta a kulcsok visszaadását. De felvilágosíttatván a hitközség tagjai által, többé nem sürgette az ügyet.

3

1) A templom kulcsaira még később is rendkívül féltékenyek valának. így a városi tanácsnak 1682. aug. 7-én kelt határozata szerint Kocsi János deáknak, a szent András temploma azon kori harangozójáuak esküvel kelle megfogadnia, hogy a torony kulcsait csak addig használja, mig okvetetlen szüksége leszen rájok, különben pedig a város birájának, vagy a templom atyjának adja át.

3

2) De a midőn jogaik biztosítására ugyanazon évben a torony falába akarák illeszteni a város czimerét, ezt 3

1) Valószínűleg ez alkalommal készült a már többször idézett Informatio. 3

2) A 6. sz. jkv. 291.