Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1882

22 A sclerenchym az edényes Kryptogamok- és a Coniferáknál (Fenyüfélék) többnyire csak az edénynyalábok szomszédságában található, a collenchyma ellenben a Kétszikűek epidermise alatt szokott előfordulni. Végre a mi a krytenchymát illeti, ez a zárt edénynyalábokat egyenként vagy közösen övező edénynyalábhüvelyekben szokott előfordulni. A krytenchymát oszlopalakú vastag vagy vékonyfalú sejtek alkotják. Az alapszövetben néha a többitől egészen eltérő alakú s szerkezetű sejtekre is akadunk. Ezek az úgynevezett idioblastok; minők a kősejtek, tejsejtek és tejedények ; de ezek nemcsak az alapszövetben fordulnak elő, hanem a szár egyéb szöveteiben is. III. A szárnak főszerepét — élettani tekintetben a gyökér által fölvett viznek s a benne oldva levő tápanyagoknak tovavezetése, valamint az assimilált (áthasonított) anyagoknak rendeltetési helyükre való szállítása képezi. A növény tápanyagát úgy a földből, mint a levegőből (szénsav) oly vegyületek alakjában nyeri, melyben az az élet czéljaira még nem használható fel ; a fölvett szervetlen anyagoknak szerves vegyületekké való átváltoztatását (assimilatio) csak a chlorophylt tartalmazó részek, főképen a levelek eszközlik. A szárnak ennélfogva a táplálkozás folyamatában egyik fő és lényeges szerepet a viznek s a benne oldva levő anyagoknak a levelekhez való átszállítása képezi. A levelek, illetőleg a chlorophyl által létrehozott szerves anyagok azonban rendesen nem használtatnak fel azon a helyen, hol azok áthasonítása megtörtént, miért is szükséges azoknak azon helyekre való átszállítása, hol uj részek létrehozatala van folyamatban. Ezen anyagok átvitele ismét csak a szárszöveteiben történhetik. Máskor a szár arra is szolgál, hogy az áthasonított anyagok benne felhalmozódjanak azon czélból, hogy szükség idején az élet czéljaira ismét felhasználtassanak. ^ Mindezekből láthatjuk, hogy a szár belsejében véghez