Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1882

17 nál az edénynyalábok fa- és háncsrészlete már mindig ki van fejlődve. Equisetumok edénynyalábjai a kéregben körben vannak elhelyezve s váltakoznak a légüregekkel. Minden levélfogból egy edénynyaláb fut le egyenesen a legközelebbi csomóhoz, hol az kétfelé ágazik. Ezen ágak egymással egyesülnek s az egyesült ágak a következő internodiumon oly módon folytatódnak, hogy ezen internodium kiemelkedései épen a fölötte álló barázdáinak felelnek meg. Az edénynyalábok xylem és phloëm részei egymás mellett foglalnak helyet, tehát collateralisak. A phloëm, mely a szár külső része felé van elhelyezve, a háncs mind a három elemét tartalmazza. Legnagyobb mértékben a vékonyfalu háncs-parenchyma van kifejlődve, közben két-három szitacsövet, a legkülső részen pedig háncsrostokat is találunk. A xylem csak gyengén megfásodott edényeket és parenchymatikus sejteket tartalmaz. A Zsurlók edénynyalábjai egyenként vagy közösen védő hüvelylyel vannak körülvéve. A Lycopodium- (Korpafű) félék szára a középvonalban tartalmaz egy vagy több concentrikus edénynyalábot. A nyalábok belsejét elfoglaló farészlet háncsnyulványok által egymástól teljesen vagy csak részben elválasztott szalagok alakjában jelenik meg s pödörded vagy lépcsőzetes vastagodást mutató edényeket tartalmaz ; a körülötte levő háncs főtömegét pedig háncsparenchyma képezi, melyben helyenként szitacsövek s háncsrostok egyenként vagy csoportosan találhatók. Sachs ezen középvonali edénynyalábot több edénynyaláb öszszeolvadásából származottnak tekinti. A Harasztok edénynyalábrendszere nagyon sokféle változatban jelenik meg. — Keresztmetszetben majd kör, majd ellipsz, majd egyenes vagy behajolt szalag alakját mutatják. — Ezenkívül előfordul náluk úgy a collateralis, miut a concentricus typus is. — Collateralis t.ypus szerint az Osmundaceák és a Hymenophyllaceák edénynyalábjai vannak alakulva. A többi haraszt szára fa középrészletü concentricus edényekkel van ellátva. A xylem faparenchymából és hosszú orsóalakú tra2