Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1882

18 cheidokból van összetéve, melyekhez némelyeknél igazi edények is járulnak. A phloëm legnagyobbrészt hancsparenchymából áll, melyben itt-ott szitacsövek és tonnaalakulag megduzzadt háncsrostok fordulnak elő. Az egyes edény nyalábokat még rendesen egy vagy két parenchymsejtekből álló réteg, mint védőhüvely veszi körül, melyhez rendesen még egy erősen megvastagodott s barnás szinre festett sejtréteg csatlakozik ; az egészet végre sokszor egy sclerenchymaticus sejtsor övezi. Az edénynyaláboknak a szár szövetében való eloszlási módját illetőleg is több typust lehet megkülönböztetni. A Hymenophyllaceáknál p. o. csak egy, a középvonalban lefutó edénynyaláb fordul elő. Másoknál (Pteris, Polypodium) a középvonali edénynyaláb egy csaknem egészen zárt cső alakját veszi fel ; a cső csak a levelek felfüggesztési helyén mutat egy kis nyilást, melyen keresztül a bél a kéreggel összeköttetésbe lép. Az egyenes és rövid internodiummal biró törzsek edénynyalábjai nagyjában az előbbi minta szerint vannak alkotva ; eltérés csak abban van, hogy a levélrészek már jóval nagyobbak, az edényágak pedig aránylag igen vékonyak. A Polypodium tenellum-, az Asplenium resectum- és még néhány másnál, melyeknek szára két oldalán hordja a leveleket, egy fölső s egy alsó edénynyalábot találunk, melyek a levelek állásának megfelelő helyeken egymással összeköttetésbe lépnek s azután a levelekbe is átmennek. Előfordul oly eset is, midőn nem egy, hanem több hasonló alakú s erősségű edénygyürü van concentricusan elhelyezve, úgy hogy a szár a középen levő gyönge bélszöveten kivül át meg át van szőve edénynyalábokkal. Végre még a Cyathea-féléknél előforduló edénynyaláb-elrendezést kell megemlítenünk. Itt a külső hálózatos edénynyalábhengeren kivül még más nyalábok is lépnek fel az alapszövetben, melyek lefutásukban egymással többszörösen lépnek összeköttetésbe, azután pedig meghatározott számban, a levélhasadékokon átlépnek a levélnyélbe. ^ A virágos növények edénynyalábjai kétféle typus szerint