Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1880

10 hanem azt öntözni, fagy, szél és vihar ellen védelmezni, szóval gondosan ápolni is kell. Szent István egész uralkodása alatt hűségesen és buzgó odaadással ápolta a kereszténység fris csemetéjét és államférfiúi bölcseséggel fáradozott az új egyház és államrend megalapításán s ámbátor nem hiányoztak külső és belső veszélyek, a melyek alkotásait romlással fenyegették ; mégis ő ép oly tapintattal tudta megőrizni nemzete függetlenségét, mint a mily ügyességgel megfékezni az új rendhez simulni nem akaró magyar urak lázangási hajlamait. Tudván azt, hogy még napjainkban is mily nehezen esik, bizonyos megszokott ősi institúciókról lemondani, és meggondolván, hogy a behozott kereszténység a régiek helyett egészen uj intézményeket hozott létre; cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy a Koppány-féle lázadás szigorú elnyomása sem rettenté vissza az ősi valláshoz ragaszkodókat hasonló kísérletektől. Ezúttal 1002. évben Gyula erdélyi vajda, István egyik rokona, tűzte ki a lázadás zászlaját; de a szerencse neki sem kedvezett. — Sz. István őt legyőzvén, Erdély igazgatását egy másik rokonára, Zsolt vajdára bízta, a kereszt-vallás gyorsabb terjesztése végett pedig Gyula-Fehérvárott püspökséget alapított. 1020. év táján a Kőröstől az Aldunáig uralkodó Othurnmal viselt háború foglalkoztatta Istvánt ; a győzelem itt is a sz. király részére hajolt, a ki a csatában megölt Othum fővárosát, Marosvárt elfoglalván, itt püspökséget alapított, a mely püspökség a sz. király Csanád nevű győzelmes vezéréről, Csanádinak neveztetett. — Ezen püspökség, melynek 1-ső püspökévé Imre fiának nevelőjét, Gellértet tevé, — volt az utolsó a sz. István által alapított egyházmegyék közt. 1030-ban kívülről fenyegette veszély a magyar birodalom függetlenségét, nevezetesen : Konrád német császár részéről ; azonban a német felsőbbségi törekvésekből semmi sem lett. — Beláthatták a német urak is politikájok ferdeségét, hogy midőn egy alig megtért nemzetet oktalanul háborgatnak, csakis a ke-