Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1878

Ö A föld természeti viszonyai — a föld plasztikai alakulása, az egymást kiegyenlítő ellentéteknek, a szárazulatoknak és vizeknek eloszlása s az éghajlat — ugyanis mig egyfelől megközelítőleg megjelölik a helyet, hol az emberiség bölcsője ringott, másrészt nemcsak a fajok és törzsek különválásának s az emberi egyediségek képződésének valószínű okait adják, hanem nagyrészt a müveltségtörténelmi s részben a politikai viszonyok alakulását is föltételezik. * * Azon alapanyagok, melyek a növény- és állatszervek vázát képezik, megvannak a szervetlen földkéregben is, s ebben ugy mint azokban egy és ugyanazon, csak más körülményeknek hódoló erők (életerők) uralkodnak. melyek anyagokat kötnek össze vagv szétválasztanak, szilárddá alakítanak vagy cseppfolyóságot eszközölnek *). Valamint tehát minden szervezetben a benső létok egy központból kiindulva ad az egyednek keletkezést s a legszélsőbb ágak- és tagokig való fejlődést: ugy a belülről kifelé ható erőknek kelle okozniok a földgömb domborulatait vagy különböző arányban sülyedő mélyedéseit, s törzszsé és tagokká való képződésében is azonos fejlődésnek és alakulásnak kell szükségkép kitűnnie ; mert a képző erő egy és ugyanaz, csakhogy mig a szerves testeknél állandóan és meghatározott, viszonylag rövid időközökben, addig a nagy földtestnél tüzetesen ugyan meg nem állapitható, de mindenesetre nagy időkre terjedő korszakokban működik; ott határolt és szabályos alakokban, itt óriási méretekben és nagyszerű hatálylyal. Ha áttekintjük bolygónk felületének mai állapotát, melynek majdnem kétharmadát viz borítja: az egész domborodó szárazulat szélein vulkán-sorok körét észleljük, mely a basaltdús Uj-Seelandtól kezdve a Molukkok- és Manillákon, a Kurill és Aleuti szigetcsoportozaton áthúzódva, a Cordillerákon, Mexikón és Perun keresztül halad tova és csak DélAmerikában Chile hegysoraiban, sőt a Tüzföldön 2) éri végét ; majd ismét azt veszszük észre, hogy a földgömb külseje keleten a legnagyobb és legtömegesebb emelkedéseket, nyugaton pedig a legnagyobb hegylánczolatokat képezi ; továbbá igen keskeny partszegélyeket, vagy meredek partokat látunk, melyek előtt nem terűi el- sík előföld, ugy hogy vulkán1) Humboldt, Kosmos I. 367. 2) Ross hajóskapitány, merész utazó, 1842-ben a déli szélesség 78° 10' alatt fedezte fül a jégmezőből kiemelkedő Erebus vulkánt.