Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1878

6 gazdag partvidékeken a legmélyebb tengerek közvetlenül a legmagasabb emelkedésű szárazulatokhoz érnek; a földkerekség közös benseje felé ellenben a kelet- és észak-amerikai, észak-afrikai, észak- és északnyugatázsiai, valamint a nagy európai messzeterülő lépcsőzetes- és alföldek tűnnek szemeink elé. Ezek képezik a népek elterjedése számára előkészített tágas közepét a szárazulatnak ; minden itt képződött emelkedés alsóbb rendű, későbbi korszakból való, sokszorosan megszakított és minden irányban elágazó. Maga az Atlanti-oczeán is, ellentétben a határok közé nem szorult Csendes-oczeánnal, csak széles csatorna, határolt beltenger, mi azt mutatja, hogy az ó- és uj-világ egykor részenkint összefüggött. Helyesen következtetve tehát azt látjuk, hogy a föld nagy jellegei három főalakra vihetők vissza : u. m. fel-, lépcsőzetes- és alföldekre melyekből valamely földrész tulaj donképi természete és sajátos természet-történelmi kulturjelleme megfejthető. De hol találjuk ezeket nagyszerűbb és egyenletesebb arányokban, mint Ázsiában ? A földrészek közt nincs egy sem, mely a történelembuvárnak, ki elmélkedéseiben nemcsak egyes nemzetekre szorítkozik, hanem tekintetével az egész emberiséget felöleli, figyelmét inkább magára vonná és a figyelőt kielégítőbb eredményekre vezetné — mint Ázsia 2). Földségét dús alakváltozatosság és óriási tömegesség jellemzi. A talajdomborzatfőjellegei azonban, ha a földtekén egyebütt sehol nem torlódnak is ugy együvé, mint itt, egészben véve mégis a felföld fejezi ki leghivebben Ázsia plasztikus jellegét. A föld felületének e legkiterjedtebb és legtömegesebb domborzata, mely Humboldt szerint Ázsia szárazulatának 2/

5-ét foglalja el, 816 Mm. hosszuságban a Fekete-tengertől keleti és északkeleti irányban összefüggőleg egész Korea félszigetéig és Beludsisztán partjaitól az Ochotzki-tengerig nyúlik, s minél inkább terjed keletnek, annál inkább növekszik szélessége és kiterjedése. Két főtörzs lép benne előtérbe, u. m. a keleti és nyugati. A nagy keleti, máskép hátsó-ázsiai felföld, mely a földrész egy harmadával ér föl, és a Tibeti, Magas-Mongolföld, Gobi és Schamo feltérségeket zárja magába, lielyenkint 4000—5000 meter középmagasságot ér el, mindenünnen párkányhegyektől szegélyezve, belsejében pedig hegy vonalaktól átszegdelve 3). A kisebb nyugati vagyis e 1 ő - á z s i a i 1) Kapp^ Vergleichende Erdkunde 61. 1. 2) Heerep, Ideen über d. Politik, den Verkehr u. s. w. 3) Daniel, Handbuch d. Geogr. I. 227.