Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1877

22 ( ujoiian alapított rendjelek is leginkább katonai érdemek jutalmazására alkalmaztattak '). Gonoszul állottak Európa-szerte a pénzügyi viszonyok, csak Anglia képez kivételt, mely minden államot fölülmúl kereskedelme által emelkedett gazdagságával 2), leginkább érezték mégis a pénzhiány nyomasztó hatását a kisebb országok, hol nem tartozott a ritkaságok közé, hogy az alattvalóknak még a legszükségesebb dolgok beszerzése is rendőrileg tiltatott meg, csakhogy uralkodóik üres tárczája teljék meg 3). FrigyesÁgost szász választónak kába költekezései eléggé ismeretesek 4). A pazarlás természetében fekszik, hogy tiltott módon is törekszik pénzhez jutni; innét aztán a zsarolás, megvesztegetés, az adott szónak és fogadott hűségnek megtörése. — Az állam, csakhogy pénzhez jusson, egyeseknek nemességet, községeknek kiváltságokat adott, és még szerencsés volt az a község, melynek a nyert kiváltságokat újra és újra megfizetni nem kellett. — A föld és föld népe a fejedelmek magán vagyonául tekintetett, kik élet és vagyon fölött tetszésök szerint rendelkeztek 5). Miután a költséges államháztartás gazdag pénzforrásokat igényelt, azért az államférfiak mindent megkísértettek a szükséges pénz előteremtésére, alkalmas kereskedelmi szerződéseket kötöttek; uj és uj nemzetgazdászati elveket állítottak föl, minek eredménye a phisiokrata adórendszer lön, mely szerint a földtalaj képezi a nemzeti vagyonosodás egyedüli forrását, és csak a föld termékei képezik valamely ország kétségbevonliatlan jövedelmét; a phisiokraták szerint az ipar és kereskedés csak át- j alakít, de magát a vagyonosodást nem növeli

G). E rendszer, mivel a kor-J mányok nagyobb gondot kezdettek fordítni a földmivelésre, jótékony haj| tással volt a jobbágy-osztályra. — A phisiokraták rendszere köztetszésben részesült 7). Smith Ádám nemsokára háttérbe szorította a phisiokraták rendszerét, amennyiben ő egy másikat állított föl, mely szerint a vagyonosodás alapját a szabad munka képezi. Smith a szabadság elveit a gazdászati I fejleményekre is alkalmazá. — „Munka, mondá, a vagyonosodás egyedüli szülője, főleg a szabad ember munkája, mert a szolgai munka lassú, nem J jövedelmező és rossz" 8). § ') Wachsmutl. 228. 2) Cantu XIV. 847. 3) Kolb II. 568. ") Cantu XIV. 846. ») Kolli II. 57I <0 Kolb II. 569. ') Heeren 480. 8) Kolb II. 570. /