Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1877

23 A munka lett jelszóvá, a munka-napok szaporítása végett több nap az ünnepek sorából kiküszöböltetett; dologházak emeltettek Európa kül- és belkereskedelme e korban hatalmasan fölvirágzott; a terményeket és gyártmányokat országról országra, sőt világrészekre is széthordották, minek folytán nyugat és kelet aranya-ezüstje földrészünkre szivárgott 2). — „A világkereskedelem minden korábbit túlhaladó terjedelmet és fontosságot nyert. Minden tengert át- és áthajóztak és a legtávolabb földek föl lőnek kutatva" 3). Az 1700. és 1771-ki éhség óta a burgonya-tenyésztés nagy elterjedést nyert; papir-, bársony-, porczellán- és egyéb gyárak keletkeznek; az erdészetet és bányászatot gondosabb művelés alá veszik; országutakat építenek 4). Ilyenek voltak Európának politikai és társadalmi viszonyai a 18. • század végén. Tocqueville behatóan vizsgálván az okokat, miknek tulaj donitható, hogy a régi monarchiák, különösen a franczia oly hirtelen megsemmisült, ily eredményre jut: „Ha a különböző osztályok közt fenállott ellentétben keressük a forradalom első és legfőbb okát, a másik okot éppen az irodalomnak túlnyomó befolyásában s azon irányban fogjuk találni, melyben az irodalom e befolyását használta a XVIII-ik század folytán" 5); és valamivel alább: „Összefoglalván a mondottakat, azon meggyőződésre jutunk, hogy azon viszonyok és állapotok, melyek a forradalmat előidézték főleg a kormány századok óta követett ferde eljárásának . eredményei" 6). Hasonlókép vélekedik Wachsmuth, midőn nem egyes-egyedül az prodalom romboló hatásában keresi a bekövetkezett katasztrófa okát: „Tizenötödik Lajos, az uj bölcsészet ellenfele, a moral történetében ép oly botránykő mint a Pucelle, és nagy kérdés, vájjon ez, vagy amaz több bajnak okozója-e?" 7) s igaza van, de az is igaz, amit Heeren mond: „Habár már jóval előbb adatott is meg erre a lökés, mégis tagadhatlan, hogy kiválóan e korszakban következett az be. Csakis egy minden oldalról aláásott épület omolhatott oly borzasztóan össze, mint az európai államrendszerrel történt" 8). „Az encyclopedisták eszméi mindenfelé elterjedtek, mindenütt után1 ') Wachsnnith V. 2. 246. Schütz VIII. 379. 3) Heeren 392. ') Wachsmuth V. 2. 248— •9. 5) 1857-iki „Budapesti Szemle" 350. f) Ugyanott 366. ') Wachsmuth V. 2. 254. 8) Heeren »4-395.