Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1876

4 Köd. A köd nem egyéb, mint a légben tartalmazott páráknak lecsapódása; s hogy keletkezését könnyebben megérthessük, figyeljük meg azon leg­egyszerűbb jeleneteket, melyek hidegebb időben bárki előtt is nyilvánul­nak; ugyanis: ha lélegzünk, előttünk kúpalakú légtest támad, mi nem egyéb, mint köd; vagy ha télen színház, tanácsterem, vagy kávéház ab­lakait kinyitjuk, ugyancsak kékes-szürke léget látunk betolulni a terembe, mi ismét csak köd. K két tényből, melyet bizonyára már mindnyájan lát­tunk, a köd keletkezéséllek oka igen könnyen érthető. — Hogy tehát köd származzék, szükséges nedves levegő, mivé az a fölhozott esetekben ben­sőnkből kilélegzés által kijövő vizpárák által lesz; de kell másodszor hi­degebb lég is, mely az előbbire tolulva annak hőmérsékét, — vagyis azon erőt, melynek segélyével a párákat magában föntarthatja, —- elvigye, mi­nek következtében önkéntelenül lehullnak, és süríin lehullván láthatókká lesznek, mit ködnek nevezünk ; ,s a mi történt itt, ugyanaz ismétlődik a t^mészetbe^s 9 72Ö7íötfuiöíi'ií tóriöT^JM daüsam r. bnua iísistie'itösg tol Eme tünemény legszebben jelenik meg oly helyeken, hol tavak vagy folyók díszítik a tájat. Ugyanis, derült, csöndes időben egyképen melegit­tetik meg a föld és a vizfölíilet; naplemenet után azonban hőkisugárzás által hűlni kezd mindkettő; — földünk, mely nem özönlés által veszti melegét, a felületén jóval hűsebb lesz, mint a viz, miért is jelentékenyen kevesebb vizpárákat fog tartalmazni a fölötte elterülő lég is, inig a viz fö­lött páradúsabb lesz a lég; s im ott vagyunk, hogy két különböző hőmér­sékü lég áll egymással szemközt, s nincs egyébre szükség, minthogy e két légnem egymásra hatva összekedveredjenek s a vizfölötti lég fölös pára­mennyisége lecsapódjék, mit lengedező szellő, egy madárnak röpülése, és sokszor alkalmas helyen elkiáltott hang is könnyen előidézhet; s minél tisztább a lég s derültebb az ég, annál nagyobb s gyorsabb a kihűlés, s annál nagyobb mérvű lesz a köd is. Minthogy a mondottak nyomán a köd képződéséhez szükséges fölté­telek oly gyakoriak, és mindenütt megjelennek a föld kerekségén, nyil­vánvaló, hogy az mindenütt is képződik; kivételt képez azonban az afri­kai sivatag, mivel a folyton fölemelkedő léget a tenger. ISilus és Senegal felől jövő párák teljes szárazságánál fogva legkevésbbé sem telítik, sőt csakhamar az északi és déli sarkok felé vitetnek, hogy ott játszák le, sze­repeiket. iüa'iíar. i^b & r. .ód taim bf^cc .iBccifid ö<js .oatel

Next

/
Thumbnails
Contents