Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1876

5 Arra a kértlésre pedig, hogy hol van legkevesebb és hol legtöbb köd? könnyű a felelet ... A meleg égöv alatt kevés, mivel a szükséges lehűtés ritkán áll be; a mérsékelt égövben. hol az északi és keleti szelek gyakoriabbak, s így a lehűtés is sokszor bekövetkezik, — több; a sarkok körül pedig, hol a nap éj és évszakok közt oly jelentékeny a hömérséki különbség, hol tehát örökös szelek fújnak , majdnem folytonos a köd. A ködnek lényegét tekintve, nem egyéb, mint vízpára, s mint ilyennek íze, szaga nincs, az egészségre kártékonyán nem hat, betegséget nem idéz elő. Azonben kártékonyán hathat az által, hogy az ember testére, ruhájára lecsapódik, honnét ismét elpárologván, az erre szükséges meleget tőlünk elveszi, s így könnyen meghüthetjiik magunkat, mely bajt azonban kikerühetjük, hajói felöltözködünk. Szaglási szervünkre is hathat ingerlőleg, de csak akkor, ha különböző — nyirkos időben kiválóan illatozó t— virágok illó olajával telíttetik, vagy ha más idegen fertőztető anyagok párái vegyülnek közé, mely ingerlésből sokszor orrunk segélyével a nagyobb páratartalmat s így a köd vagy esőt is megjósolhatjuk. A köd magasabb helyről tekintve egész csalódásig hasonlít csöndesen hullámzó tengerfelülethez, úgyannyirahogy a belőle kiemelkedő hegyek, fák,* házak benne mint vízben fordított alakban látszanak,— mely látvány holdfénynél érdekességben sokat nyer. — Tömegvastagsága különböző, majd alighogy elfátyolozza a nap ragyogását vagy a csillagfényt, majd néha oly sürii, hogy egy méternyi távolság is sok a szemünknek .olyannyira, hogy nem ritkán két szótlan menő társ eltéveszti egymást. Ama közmondásnak: „ha a köd emelkedik, eső lesz; ha pedig'száll, derűre áll," van több tekintetben értelme. A köd ugyan mint köd nem emelkedik, mert nagyító üveggel szemlélve a viztekecsek csak kavarogni látszanak, <le fölemelfcédni nem; tehát nem emelkedik, kivéve, ha csak valamely légroham által el- vagy fölvitetnék; ily esetben csakugyan lehet eső, mert a fölhajtott páráknak valahol le kell jönni: ellenben leszállván, a páratartalom jelentékenyen csökken, s ígv eső nem is lehet. A ködhöz tartozik télen a folyók és háztetők füstölgése is. Az erősen oda tűző napsugár következtében valamint a gördülő viz fölületek itgy a háztető hőmérséke és- néhány fokkal nagyobb, mint a. küllégé, miért is az azokról fölszálló láthatlan párák meghüttetvén sűrűségűknél fogva leesés közben láthatókká lesznek; ugyanezen tünemény ismétlődik nyáron