Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1876

A légköri csapodékokról. A viz, ezen nagy fontosságú anyag, mely a föld felületén létező lények alkatrészét és fönnmaradásának lényeges kellékét képezi, ép oly szükséges, mint maga a levegő, melyet beszívunk; ezélszeriinek tartom tehát, hogy az ifjak lényege-, alkatrészével, változó alakzatával, működésével, hasznos vagy káros voltával közelebbről megismerkedjenek: arról tüzetesebben szólani. A viz azon test, melv különböző halmaz-állapotban földünket északról délre a körlég társaságában beutazza, s majd mint tüalaku jegeczcsoport — mint hópehely — jelenik meg; majd folyós gömböcskékben hull alá, s itt a sziklahasadékokban a tél zord fagya által megdermedve, azokat szétrepegeti; majd a magasb hegyekről lehömpölyögve folyamokat teremt, mely sebesedő mozgásával az ipar- és kereskedelemnek oly nevezetes tényezőjéül szolgál; majd a föld mélyébe beszivárogva a csillogó nemes kövek keletkezésének okozója; majd a betegeknek hatékony orvosságot nyújt; majd ezernyi színpompában viruló növényekkel népesíti be a földet, mignem ezek folytán a keringő vér segélyével az emberi szivbe jut, honnét végre a lélegzés által ismét a szabadba tér s mint finom pára üdvözli a szép természetet. A régiek a vizet a világot alkotó négy elem (tüz, viz, levegő és föld) közé sorozták, s neki mindent megifjitó erőt tulajdonítottak. Sokáig, igen sokáig volt az emberiség valódi természetét illetőleg tévúton, mignem az éleseszii Lavoisier azt alkatrészeire fölbontván kimutatta: hogy az két térrész köneny, és egy térrész élenyből áll (1783); melyhez járulnak a benne föloldott különböző sók, milyenek: konyhasó, mész-keserhalvag, hamvalvag, fősz, kénsavas keserföld stb. — A viz eredeti székhelye kétségkívül a levegő, melyből földünk kihűlése folytán lassan lecsapódott, honnét ujolag a nap heve által légalakuvá lesz s a magasba — a légbe — száll, mely neki mintegy műhelyül szolgál, s hol mindazon tüneményeket játsza le, melyek földünket termékenyíteni, melegíteni s fölüdíteni hivatvák. Lássuk tehát különböző csapodékait, mikoron is majd mint köd, felhő, eső és harmat, majd mint hó, jégeső és dér jelenik meg. 1*