Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1876

11 Az üveg, mint tudjuk, átbocsátja a világosság sugarait; de ha porrá törjük, többé átlátszó nem lesz, minthogy a sok apró fölület visszaveri a fényt; — igy vagyunk a felhővel is, mely szintén sok apró fölülétből áll s a reá eső fénysugarakat visszavervén, átlátszó nem lehet; s csakis ezen tényből magyarázható meg. hogy azokat láthatjuk ; mert átbocsátván a fényt, láthatlanok lennének. Az eső. Földünk lakhatósága s a rajta mutatkozó szerves termények élete oly szoros kapcsolatban van a légben tartalmazott vízpárák lecsapódásával, hogy nélküle egyhangú kopárság és száraz pusztaság volna felülete; lecsapódása pedig bekövetkezik, valahányszor az uralkodó légmérséklet hőmennyisége a betóduló hidegebb szélroham által alábbszállittatván, a párákat föntartó ereje csökkentetik, a mikor is azoknak leesniök kell, s e folyamatot esőnek nevezzük; s minél nagyobb mérvű a lehűtés s a jelenlevő pára, annál nagyobb az eső is; —s jóllehet a lecsapódás — tehát az eső — a felhőben veszi kezdetét, annak folytatásában, vagyis az esőcseppek nagyobbodásában a föld és felhő közt elterülő légréteg is jelentékenyen befoly, ugy hogy 20—50 méternyi különbség föltűnő változást idéz elő; ha az egész esőcsepp a felhőből indulna ki, ugy csak 3000 méternyi magasságból leesve a szabadon esés törvényének szabálya szerint 242-3 méter végsebességet nyerne, s melynek ha felét leszámítjuk is a légellenállásra, a maradék még oly nagy marad, hogy egyetlen egy esőzés iszonyú rombolásokat téve a legszomorúbb látványt hagyná maga után. Vannak tájak, hol a lecsapódás csak víz-alakban, s ismét, hol csak hó-alakban, és ismét hol majd mint viz, majd mint hó száll le; de végre vannak oly tájak is, hol soha cső nem esik. — Az egyenlítőtől észak és délfelé, a téritőkön tűi mintegy 10 fokot számítva, sohasem esik hó, hanem csak eső, s itt csak a tenger színe fölött igen magasan fekvő pontok képeznek kivételt; az északi és déli sarkokon soha eső, csak hó esik; de az ezek közt elterülő vidékeken a csapodék részint mint cső, részint mint hó jelenik meg. — Az esőtlen vidékhez tartozik Zahara sivatag, Arábia északi része s Ázsia közepén Tatár- és Mongolország egy része. — Némely helyeken pedig az oly korszakosán jelenik meg bizonyos időben, hogy a lakosok találkáikat e kifejezéssel „eső előtt vagy után" állapítják meg. A leesett vízmennyiség általában aránylag csekély; ugy hogy oly