Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1853

Történeti kép a' keresztes háborúk korszakából. Annyi vérfolt, annyi bűntett tűnik föl az emberiség történetén, hogy a' hivő lélek szinte föl— üdül, ha kifáradva a' tömérdek harcz 's igazságtalanságok olvasása után épületes, még inkább, ha keresztény támaszpontra akad! így van ez Carthago történetével! Romjai alatt Regulus árnya vonul el; omladékai időn 's enyészeten át hirdetni fogják a' romaiak' igazságtalanságát! Falai alatt mintegy elégtételül Hannibal szellemének Jugurtha járom alá bocsátja az olly szilárd jellemű Regulus megromlott, elpuhult utódait! Cato öngyilkossá lesz! Vér tehát 's égbekiáltó igazságtalanságok jelölik Dido városának nyomait. De a

1 vérnyomokon tul T-ertullian, szent Cyprian, Lactantius, szent Ágoston történetén keresztül a' keresztény történetész némileg fölújulva a' keresztes hadak korszakában megállapodik e' phoenieiai gyarmat-város évkönyveinél, hogy épüljön egy falai alatt elhunyt hős és szent fejedelem sirjánál! Midőn szent Lajos 1270-ben másodszor határozá el magát a' tengeri útra, nem volt többé fiatal, 's gyönge egészsége sein a' lovaglást, sem a' vértezet viselését meg nem engedé; szellem ereje azonban még el nem hagyá öt. Párisban összegyüjté az ország nagyjait, élénk színekkel festé elébök a' palaestinai eseményeket, 's kinyilatkoztatá nemes, szent szándokát: keresztény testvéreinek segitségére sietni. Ugyan ekkor elfogadá a' legátus kezéből a' keresztet, 's átnyújtja három legidősb fiának. Példáját számosan követék. Károly szicziliai, Eduárd angol, a' navarrai 's arragoniai királyok a' szent ügynek fölajánlják erejüket; sőt nőket is lelkesite e' nemes buzgalom: a' poitiersi herczegnő, bretagnei grófnő, burgundi Jolanta, toulousei Janka 's több más, elhagyák a házi tűzhelyt, hogy férjeiket átkísérjék a' tengeren. Szent Lajos elkészité végrendeletét. Legifjabb leányának Ágnesnek hozományul tizezer francot hagyott, Margit királynénak négyezret; Mátyást szent dénesi apátot, 's Nesle Simont helyetesekké rendelé. Erre megragadá az oriflammot. E

1 zászló, melly vastag Lajos seregeinél már használtatott, egy lándzsa végében megerősített láng színű selyemszövetből készített lobogó volt zöldselyem bojtokkal. Béke idejében a' szent dénesi apátságban állott a' királyok sírjánál, mintegy tanújele a' francziák Isten-, fejedelem 's a' becsület iránti hüségöknek. Szent Lajos elődeinek szokásakint a' zászlót az apát kezeiből fogadá. Ugyanakkor a' vándortáskát és botot vevé, mellyek akkor az ut vigaszának és jeleinek — solatia et indicia itineris —- neveztettek; e' szokás olly régi volt, hogy már Nagy Károly azon arany táskával temettetett el, mellyet olaszországi útjaiban hordozni szokott. Lajos a' vértanuk sírjánál végzé imáját, 's országát Frankhon védszenteinek pártfogásába ajánlá. Következő napon fiaival a' boldogságos Szűz templomában végzé ájtatosságát, 's ugyanazon este még Vincennesbe ment, hol Margit királynőtől szívélyes bucsut vön. Erre elhagyá mindenkorra régi tölgyfáját, e' tiszteletre méltó tanúját erényeinek 's igazságszeretetének. „Százszor látám a' jámbor királyt — igy ir Joinville — Vincennes erdejében, hol egy tölgy tövébe ült, 's mi mindnyájan körültáboroztuk őt; itt mindenki szólhatott vele, a' nélkül, hogy ajtóőr aka1*