Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1853

4 dályozta volna őt. Sokszor láttam öt a párisi kertben jönni Camelot belruhával, 's ujj nélkül tiretaine felöltőben fekete rövid selyemköpenynyel. A' kertben szőnyegeket terítetett le, körülültük őt, 's itt népe ügyeivel ép olly szorgalmasan foglalkozék, mint a' vincennesi várban." Lajos Aignes-Mortesben kedden Julius elsején 1270-ben szállott hajóra. Elmenetele előtt a' király előtti tanácskozmányban három vélemény nyilváníttatott; némellyek S. Jean d' Acre, — mások Egyptomban, ismét mások Tunisban tanácsiák a' kikötést. Lajos szerencsétlenségére a' harmadik véleményt fogadá el, 's pedig elég alaposnak látszó okból. Tunis akkor Omar-el Muley-Moztanka kormányzása alatt állott. Bizonyosan nem tudhatni, mért szinlelé e' fejedelem, hogy a' keresztény vallásra akar áttérni; hihető azonban, hogy értésére esvén a'.keresztes hadak mozgalmai, nem tudá magát tájékozni, hol fog a' zivatar kitörni, azért tanácsosnak látá Francziaországba küldött követek által bekövetkezendő megtérését jelenteni, mellyre komolyan soha sem gondolt. De épen a' hitetlennek ezen csalása vezeté föléje a' vihart. Lajos hivé, miszerint elég leend a' megtérésre alkalmat nyújtani, 's hogy fejedelme példájára egész Afrika a' kereszténységre térend át. — Ezen vallási indokhoz politikai ok is járult. A' tunisiak veszélyesekké lőnek a' hajózókra; lefoglalák azon szállítmányokat, mellyek Palaestinába a' keresztény fejedelmeknek küldettek; az egyptomi szultánnak lovakat, fegyvereket, katonákat szolgáltattak: Tunis középpontja volt azon szövetségnek, mellyet Bondok-Dari a' marokkoi 's spanyol mórokkal főntartott. Tehát közérdekű dolog volt a' rablófészket szétdúlni, hogy a' szent földrei vállalkozások megkönnyítessenek. Lajos 1270. Julius hóban ért a' tunisi öbölbe. Akkor egy móri fejedelem kezdé Cartjiagót ismét fölépíteni, a' régi romok közt szép épületek emeltettek. Byrsa halmán vár állott. A' keresztesek csodálkoztak az olajfákkal dús tartomány szépségén. De Omar nem jött a

1 francziák elébe, sőt fenyegetődzött, ha a' francziák partra szállanak, a

? statusaiban levő keresztényeket mind kivégezteti. Daczára e' fenyegetésnek a' hadsereg mégis partra szállott, Carthago szorosán tábort ülött, 's a' franczia király alamizsnása Hannibal hazáját e' szavakkal foglalá el: „Tulajdonának nyilváníttatik a' mi urunknak Jézus Krisztusnak, és Lajosnak Francziaország királyának, az ő hadszolgájának." — Ugyan e' helyen ugyan ezen szenvedélyt a' tyrusiak, latinok, vandálok ?s arabok saját nyelveiken hangoztalak. Lajos Carthago megszállását határozá el, mielőtt Tunis e' gazdag 's megerősített várost ostrom alá venné. A' szaraczenokat egy a' kutat védelmező toronyból kiüzé. Erre az erősség ostrom által vétetett be. A' herczegnők, kik férjeiket ide kisérték, most már partra szállottak, "s Francziaország legkitűnőbb hölgyei Dido palotájának romjai közt vőnek lakhelyet. Azonban szent Lajost e' szerencse el látszék hagyni, mihelyt tengerre szállott, mintha a'gondviselés ugy akarná, hogy a' hitetlenek előtt mintaképe legyen egy szerencsétlen hősnek. Tunist előbb meg nem támadhatá, mig a' segédcsapatok meg nem érkeznek; ez okból az isthmusi táborban kényszerült magát elsánczolni, itt kevés nap alatt dühöngő nyavalyák felét ragadák el a

1 hadseregnek: az afrikai nap a' szelídebb éghajlathoz szokott vitézeket fölemészté; és hogy a' keresztesek szenvedéseit mintegy tetőpontra emeljék, a' mórok gépet állítottak, mellynek segítségével az égő homokat a' légbe szórták, hol a' déli szél által fölkapatva a' keresztényekre nézve valódi kamsin lön: elmés de borzasztó találmány, melly bizonyságul szolgál arra, mennyire viheti az emberi szellem a' romboló eszközök föltalálásában. Egyes ütközetek még inkább sietteték a' keresztény hadsereg megsemmisülését; nem sokára az élők nem voltak elegen, hogy holtjaikat eltemessék, ezeket csak a

1 tábor sánczaiba dobák, 's kevés nap múlva az árkok telve voltak holttestekkel. Nemours, Montmorency 's Vendome grófok már elestek, és a' király saját karjaiban látá gyermekét egy jobb létre szenderülni. 0 maga is beteg volt, 's első pillanattól gyanilá, hogy e' betegség a' súlyos gondok alatt elgyöngült testét fölemésztendi. Mégis takará betegségét, valamint mély fájdalmát gyermekének halála fölött. 'S bár a" halált homlokán viselé, szorgalmasan látogatá a* kórházakat irgalmai testvérként, kik a' veszélyes belegek szolgálatának, vagy a' rabszolgaságra