Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1942
Márkos Albert (Nyugalomba vonult 1942, szept. 1-én.) A kolozsvári unitárius kollégium tanári testületének szolgálatban legidősebb tagja: Márkos Albert, 64 éves korában, 43 éves tanári szolgálat után nyugalomba vonult. Nyugalombavonulási kérvényét már az elmúlt tanév előtt beadta egyházi főhatóságához, a Képviselő Tanács azonban szükségét látta, hogy jeles szolgálatait a katonáskodástól minduntalan megfogyatkozó tanári karban továbbfolytassa s így elzárkózott a múlt esztendei nyugdíjazástól. Márkos Albert 1878. május 10-én született Tarcsafalván. Székely nevelő, lelkészkedő család sarja, mivelhogy apja és nagyapja Tarcsafalván unitárius kántortanító volt, dédapja pedig Alsóboldogfalván Jelkészkedett. Márkos Albert — mint a Nyikó-vidék csaknem minden szülöttje — középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron kezdte és csak a felsőbb osztályait fejezte be a kolozsvári főgimnáziumban. Nyelvésztehetséggel megáldott talentumával a legnehezebb nyelveket a legnagyobb könnyedséggel tanulta. Az egyetemen a latin-magyar szakra iratkozott be s már 1899-ben, 21 éves korában óraadó tanár lesz a kolozsvári főtanodábán. 1900-tól 1903-ig helyettes-tanárkodik s 1903-tól 39 éven keresztül töltötte be a főgimnázium latin tanszékén a rendes tanári tisztséget. 1928 óta a kollégiumi nagykönyvtár könyvtárosa. Mint a székelység keménynövésű sarja, kivette részét a katonáskodásban is és az 1914-es világháborúban is. 1913-ban elvette a székelykeresztúri kollégium igazgatójának: Sándor Jánosnak leányát, Sándor Ilonát s ebből a házasságból három, művészi tehetséggel megáldott fiúgyermek származott. Márkos Albert unitárius egyházi életünkben mint nevelő és mint íróember hagyott nyomott. És Isten éltesse, hogy a járt barázdát csak mélyítse! Több értekezése jelent meg az Unitárius Közlönyben és a Keresztény Magvetőben egyházunk eseményeiről, jeles egyházi íróinkról s a nevelés kérdéséről és megjelent könyvekről. írt latin nyelv- és olvasókönyvet. Nyelvtehetsége különösen megmutatkozott azon a téren, hogy idegenből: latinból, angolból és románból több könyvet fordított magyar nyelve. Ma is egy egyháztörténelmi okmányunknak, Kénosi Tőzsér János, Uzoní Fosztó és Kozma Mihály kéziratban való nagy történeti művének latinból magyarra való átültetésével foglalkozik. Márkos Albert írói értékét és becsét az a sok humoros elbeI.
