Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1941

II. Magyar nemzeti nevelés a családban és az iskolában.* A világ legnemesebb, legértékesebb anya ja a nevelésre váró gyermek. Ennek a drága kincsnek formálása, nevelése a szülőkre, tanítókra, tanárokra van bízva, mert az állam inkább csak irányítója és ellenőrzője a nemzeti nevelés nagy munkájárak, úgy, hogy első­sorban a szülők és tanárok munkája határozza meg a jövő nemzedék lelkületének megnyilatkozását. A nevelés egy olyan kérdés, mely fölött vitatkozni az emberi­ségnek örök sorsa, anélkül, hogy azt valaha véglegesen meg lehetne oldani. A nagy világégés után a legtöbb európai állam beteg és pedig nemcsak gazdasági bajok gyötörték, hanem a lelkiek is, a kommunizmus fertőző nyavalyája, itt is, ott is felütötte a fejét s ezt a bajt nem gyógyíthatja meg egyéb, csak az egységes nemzeti nevelés. Nem elég a polgárt, törvények és intézmények által korlátozni, ha­nem célirányosan nevelni kell azt. A nevelés a legnagyobb politikai erők egyike. Ezt az első világháború után Európa egyik legnagyobb államférfía, a tanítóból felemelkedett Mussolini érezte át a leghatal­masabban s az egész fasizmus lényegében nem egyéb, mint erős, nemzeti jellegű katonai nevelésnek korszerű felépítése s Olaszország­ban már az elemi iskolás gyermek is Mussolini katonája. Mindennap ismételjük, hogy az állam a családokból keletkezik, valamint a család az egyénekből. Az egyén első sorban, különösen lelkileg, a családnak van alárendelve, de lényegben senki sem a maga ura, mert az egyénről is az állam rendelkezik s a nevelésről is az állami hatalom gondoskodik. Sohasem lehetett világosabban látni, mint napjainkban, hogy csak helyes, egységes nevelés által tart­hatják fönn magukat az államok. Olaszország és Németország pedig élő történelmükkel egyenesen példát mutatnak arra, hogy a helyesen irányított és alkalmazott nemzeti neveléssel valóságos csodákat lehet mívelni. Csonka-Magyarországon a Közoktatásügyi Minisztérium a ma­gyar nemzeti tárgyak, irodalom, történelem előtérbe helyezésével, továbbá a nagyszerű cserkész- és levente-intézménnyel már korábban céltudatosan és kiváló eredménnyel irányította a magyar nemzet- nevelést, amely Erdélyben intézményesen csak a visszacsatolás után indulhatott meg. Komoly történelmi időket élünk, amelyek tőlünk, * Szülői értekezleten tartott előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents