Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1916

10 — és kötelességeit a következő fogalmakkal jelöljük: kormányzó, pap, tanító és lelkipásztor. Sokan teljesen elégségesnek tartják e ne­veket, úgy gondolkozva, hogy ezek minden tekintetben fedik azt a munkakört, melyhez a lelkésznek hivatás és kötelességszerü teendőit szabnia kell. Tudományos szempontból ez elnevezésekkel meg is elégedhetünk, mert aztán e szavaknak értelmezésénél külön- külön akkora kört huzhatunk, a mekkorát csak akarunk. Hiszen egyik-másik név alá egész bátran illeszthetjük be, a törvénytudó, az iró, bölcsész, a gazdász, az orvos, a kertész, a kereskedő stb. neveket és pedig egyfelől csak azoknak a foglalkozásoknak a neveit, amelyeknek teljesítését a lelkésztől, mint olyantól elvárják, másfelől pedig azokét is, melyeket ha nincsenek elvégezve, a lel­kész mulasztásainak tekintenek. Mindez azt jelenti, hogy nincs az az állás, mellyel szemben annyi igénnyel, sőt követeléssel álla­nának elő az emberek, mint a lelkészi és nincs az az állás amelyen egy embernek annyi mindenhez kellene és kell értenie, mint a lelkészin. A fennebbi esetet tehát mintegy figyelmeztetésül mondtam el; figyelmeztetésül, hogy ifjaink, látva a nagy és sokágú munkakört önmaguk előtt, ha bármily szorgalommal, sőt kitüntetéssel vég­zik is tanulói pályájukat: ne legyenek isten tudja minő nagy reményekkel, sőt elbizakodással, hanem jegyezzék meg, hogy a való, a komoly élet még azután következik s bár igyekezünk mi az ifjakat magára a való életre készíteni elő, mégis — higyjék e! nekem — aránylag kevés az, amit e tekintetben adhatunk. A súlyos feladat csak később következik. Csupán egy igazság áll meg örökre: az, hogy aki nem vet jó alapot itt, jól építeni to­vább soha, soha nem tud ott — az életben. Jó alap nélkül sokan működnek, de a nyitott szem, az éber figyelem mindenütt észre­veszi a nagy hiányt, az ingadozást. Fokozott mérvű kötelessége hát mindenkinek a jó alapot megvetni. Eddigi tanítói pályámon arról győződtem meg, hogy éveken át küzdenek az ifjak azzal, hogy mit, miért kell tanulni az intézet­ben; minő összefüggésben lehetnek és vannak az egyes szakok és tárgyak egymással. A teológiai enciklopédia feladata mindezt nyil­vánvalóvá tenni; valamint azt megokolni, hogy miért állanak fenn a kettős, hármas, avagy négyes szakcsoportok: szintén a teológiai enciklopédia feladata; arra azonban már felolvasásom célja köve-

Next

/
Thumbnails
Contents