Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1915
— 12 — kezd gondolkozni. Ebből megérthetjük tehát azt, hogy a filozofálás, bizonyos vonatkozásban a filozófiának, mint tudománynak nevével, a következetes, rendszeres, megokolt és tiszta tényekre alapított gondolkozást jelentené. A logikus, a filozofikus gondolkozástól pedig, hogy mért félnek az emberek, szinte szükségtelen megmondanunk! Az okokat kereső, a tényeket megállapító ember gondolkozik, gondolati megállapításait tettekben formásítja s látszólag jelentéktelen munkáját is egy felismert, egyetemes életprincipiummal összhang- zásban végzi. Nyílt, egyenes és bátor, mert tetteiért érzi a felelősséget, melyre van is elégséges ereje. Csakhogy korunk még nem a becsületes munka korszaka. Nemes életprincipiumok sok könyvet megtölthetnek, prófétáikat is kénytelen-kelletlen eltűri az ember-társadalom, de a mindennapi életnek, a gyakorlat-üzlet életének más megállapításai vannak az ember hivatásáról. A filozofálás bűn, mert megállapított életelvekhez van hozzákötve, melyek alapján csak önmagunkhoz következetesen cselekedhetünk és egyetemes szempontokat vagyunk kénytelenek mérlegelni egyéni érdekeink érvényesítésében is. A gondolkozás bűn, mert meglátja a merev önzés, a durva önös számítás embertelen, kegyetlen munkáját és ostorozza azt a máról-holnapra való alkalomszerű, kalandos élést, a hamar-haszon elvét, hivatkozva az ember szellemi természetére, az emberi élet szellemi princípiumára. De különösen bűn a filozofálás, mert gondolkozni tanítja az ember-csordát, felébreszti a szúnyadó lelkű milliókat. Tudatra kelti a szellemi vakság szolga hadát, hogy megértse már egyszer önmagának, mint embernek értékét. Bűn a filozofálás, de csak a maga hasznát kereső, személyes érdekeiért élő ember számára. Az élet értelmét, értékét és célját kereső ember azonban életeszközt lát benne és ha megvetés, ha lenézés, kicsúfolás árán is, küzd, hogy minél több ember fogadja el a filozófiát tanító mesterének, az észszerű gondolkozást élete feltétlen, szükségszerű alapjának. Nem azt akarom ezzel kifejezni, hogy minden ember legyen filozófus, a szó szükebb, tudományos értelmében. Azt azonban hiszem, hogy az ember el fogja érni fejlődésének azt a fokát, amelyen a filozófikus, következetes, tényeken alapuló gondolkozás általános lesz.