Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1915
— 10 — toznak, ha elcsüggednek bátorítják, tanácscsal, biztatással ellátják, szeretettel közelednek feléjük, hogy viszontszeretésüket és bizalmukat kiérdemeljék, jó pásztor módjára, szüntelenül örködnek a nyáj felett. A papi karakter sajátságos tulajdonságait kell hallgatóik leikébe átplántálni, illetőleg kitörölhetlenül kifejleszteni, hogy szert tehessenek arra a tekintélyre, mely nélkül képességgel nem bírhatnak híveik vallásos és erkölcsös életére jótékony hatást gyakorolni, minek jótékony eszköze abban a régi magyar közmondásban foglalt tanács is, hogy a jó pap holtig tanul. A legkissebb kétely sem aggaszt, hogy a teológiai akadémia feladatának meg fog felelni. Ez iránt biztosítékkal bírunk a tanár urak eddigi ügybuzgó működésében, hivatottságában és abban az odaadó ragaszkodásban, amellyel egyházunk és annak minden intézménye iránt viseltetnek. Ebben a meggyőződésben megerősít, hogy a mai nappal Győrfi István tanár úr fog végleg önök soraiba lépni, kit szeretettel és eddigi tanári működésén alapuló legmegnyugtatóbb reménységgel van szerencsém üdvözölni. Végül fogadják mélyen tisztelt vendégeink ünnepélyünkön való szives és meg nem hálálható megjelenésükért őszinte köszö- netemet. Felkérem Győrfi István teológiai akadémiai tanár urat, hogy székfoglaló értekezését megtartani szíveskedjék.
