Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1914

Midőn benned bíztunk meg nem szégyenültünk, kishitű aggodalmaink pedig a te határtalan szeretetednek ragyogó fényében, mint üres álmok, mint az emberi gyarlóságnak rémlátásai apránkint szertefoszlottak. Ha mégis' rendkívüli viszonyok között zárjuk be iskolai évünket, ennek oka nem a te haragodból vagy búsulásodból van, hanem abban a szebb jövőt Ígérő elhatározásban, hogy lelki munkánk után a magyar Kanaán termő erejét a mi ifjúi szorgalmunkkal is emeljük és fokozzuk. Hála és dicsőség térjen szent nevedre azért a gondviselésért, amellyel a nehéz napokban fölöttünk őrködtél s jóságod és kegyelmed bizonyságaival elhalmoztál.

Nem csupán az intézet falai között nyújtottál nekünk alkal mát a tanulásra, hanem a történelmi nagy idők és hősi legendákat szülő dicső napok minden tanúságait és megnyitottad a mi számunkra. Engedd óh jó Isten, hogy úgy az iskola, mint az élet által nyújtott igazságok találjanak termékeny talajra a mi keblünkben, hogy azokból fejlődjenek ki az erős jellemek, amelyek a kötelesség útján rendületlenül megállanak; a vallásos érzelmek, amelyek jó és balsorsban akaratodon megnyugosznak s a hit erejével mindig többre igyekeznek; a nemes szívek, amelyek az emberi nyomást és szenvedést igaz részvéttel enyhítik; a világos értelmek, amelyek a legjobb és leghelyesebb cselekvés útját a legnehezebb helyzetekben is mindig megtalálják és a hazát szerető jó polgárok, akik nemcsak szóval, de tettel is minden áldozatra készek őseink megszentelt földjéért.

Vannak többen óh jó Atyánk, akik ez iskolai év kezdetén még velünk imádkoztak, de akiket azóta a haza hívó szava körünkből egyenesen a tettek mezejére szólított. Segéld őket, óh minden áldások Istene, az igazságért küzdő többi hőseinkkel együtt, hogy vitézségükkel és bátorságukkal dicsőséget hozzanak reánk, intézetünkre és édes magyar hazánkra, hogy szép és dicső győzelmek után szent örömérzések között láthassuk viszont egymást. Hallgass meg. Ámen.

— 68 —