Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1912
10 kereste Brassait a farkas-utcai lakásán, a ref. papiházban és fáklyás énekkel tisztelte meg. Ujjongó öröm, magasra törő lelkesedés, egetverő éljenzés olyan ember ablaka alatt, akiről csak azt tudja, hogy nagy tudós, nagy író és unitárius pap fia, de akit alig látott, akinek hangját nem hallotta. Mit jelent ez, ha nem azt, hogy a két forradalmi elem, a tömeg és a vezér egymásra talált. Nem! A forradalmasdi csak rémmese. Az az igazi tény, hogy az ifjúság nagyravágyó lelke megérezte, hogy ebben a sajátos, különleges férfiúban, a ki a városon és az országban szerte járt, tanítván a tudatlanokat, igazi emberére talált. Benne, a ki Kolozsvár városban ingyen iskolát nyitott mindenkinek, aki a természet növényvilágát kívánja megismerni, benne megtalálta a Messiást, akit várva várt és keresve keresett. Brassai Sámuel 1837. március 2-án a kollégium dísztermében a közönség s az úri renden levőknek is fölös száma előtt ünnepélyesen elfoglalta tanszékét. Egy-két irodalmi embert kivéve, mindenkit meglepett az a magas rendű felfogás, az a nagy tájékozottság, amelyet a történelem mezején tanúsított székfoglalójával. Eperctől kezdve megfordult a hangulat még azok között is, akik nem fogadták ro- konszenvvel. „Hiszen ez preseníabilis ember“ mondotta az egyik egyházfő. Az 1837. évet két nagy esemény tette örökre nevezetessé az unitárius egyház történetében, a Brassai tanárrá választása és a lengyel nemesség egyik utolsó tagjának: Augustinovits Pálnak halála, helyesebben a halálakor nyilvánossá lett végrendelete. Egyszerre két hatalmas örökség jutott birtokába: egyik szellemi, a másik anyagi. Melyikre volt nagyobb szüksége ? Mind a kettőre, vagyis egyikre éppen annyira, mint a másikra. Augustinovits egy gyönyörű birtokot hagyott oda, ahol semmisem volt, ahol a püspök meg a tanárok csak nagy ritkán jutnak pénzhez az egész évi 300 ezüstforint fizetésből. Brassai hozta azt a szellemi tőkét, amely hatvan év alatt állandóan táplálta az iskolát, az egyházat s ameiynek fénye és dicsősége tiszta tűkörként fog visszasugározni ránk, még időtlen idők múlva is. A jóltevők emlékünnepén Berde mellett Brassai is a feje
