Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1911

Ennek az eredménynek kivívásához nem elég az oklevél, még a bármily magas fokú tudományos képzettség sem. Ehhez ezeken a nélkülözhetetlen előfeltételeken kiviül és felül egy gazdag lelkű nevelő személyiség kell, aki maga szive mélyéig meg van győződve a klasszikus tái*- g3rak nagjr nevelő és képző értékéről; olyan személyiség, akit erős hivatásérzet és bizonyos fanatizmus, nem a kenyérkereset gondja és nyűge, vezet munkába. A tanár személyes meggyőződéséből kisugárzó erő az a szuggesz- tiv hátalom, ami a tanulók sergeit is magával ragadja s lehetővé teszi építő, elevenen ható, teremtő és formáló hatásoknak nemcsak tűrését, szenvedő befogadását, hanemi kedvvel és örömmel, személyes tevékenységgel és részvétellel való szomjuhozását. Én a magam részéről meg vagyok győződve róla, hogy e tanulmányok lejártatásában a közvélemény ellenséges állásfoglalásának nincs nagyobb része, mint annak a tanárnak, aki maga is kedvetlenül, unottan, csak állása követelte kötelességből fog munkájához; nem pedig azzal a tudományos képzése alapján sarjadó mély meggyőződéssel, hogy a klasszikus tanulmányok nevelő és formáló ereje még ma is kétségbevonhatatlan.

De nehézségekkel kell küzdenie annak a tanárnak is, aki az ének és zene, a jövő iskolája tárgyai gondját veszi vállaira. Amott a hosszú, megunt múlt, itt a múltnélküliség, a dolog kiforratlansága, a helyes módszer kialakulásának hiánya a baj. De mégis nem egészen igaz, mikor az ének-zenetanítás múltjának hiányát panaszolom fel. Hiszen tudjuk, hogy a felekezeti iskola az éneket, különösen az egjdiázi éneket már rég felvette tantervébe, mert az a helyes gondolat vezette, hogy az iskola hivatása az egyház érdekeit a nevelés terén gondosan őrizni, ápolni és védelmezni. S minden kétségen felül áll, hogy a hittant, vagy talán még azt sem, kivéve, nincs egyetlen tanulmányi ág is, mely a vallási érzelmek felébresztésére és kifejlesztésére alkalmasabb volna, mint épen az ének és zene. Sőt bátran állíthatjuk, hogy az ének és zene általában az érzelmi élei gazdagításának és mélyítésének egyik leghatá