Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1911

- 16 sikát, mint az absolut tapasztalatról szóló tudományt s főbb pontjai az eddigiek szerint eképp foglalhatók össze. Van

1. egv külső és szellemünknek mégis közvetlenül adott valóság. Ez a valóság 2. a mozgalmasság (mobilité.) Minden valóság mozgás és minden mozgás tendencia. 3. Az ész, mely különben az öntudat fáklyája* s az intuíció mankója, csak másodrendű tényező a megismerésben s csak a lényeg hüvelyét birja felfogni. 4. Hogy tehát a valóságot megismerhessük, ki kell lépnünk önmagunkból, bele kell helyezkednünk a mozgó valóságba, magunkévá kell tennünk annak folyton változó irányát s így végre megragadhatjuk a valóságot azon intellektuális szimpathia segítségével, melynek intuíció a neve.** Filozofálni tehát Bergson szerint abban áll, hogy fordítsuk meg a gondolkodás munkájának megszokott irányát. Az ész, ha nem lép ki önmagából, képtelen elérni az absolut valóságot — ebben rejlik az intuicioniz- mus antiintellektualista jellege.

Nem folytatom tovább, nem részletezem tovább azokat a változatos s Valóban színes fejtegetéseket, melyekkel Bergson reárakja az izmokat az általam is vázolt skeletonra; annyi bizonyos, hogy filozófiája ragyogó kapcsolata a tudományos fejtegetésnek és a miszticizmusnak, a pozitív tényeknek és a gnosztikus gondolatoknak, kitűnő megfigyeléseknek és még be nem teljesedett s talán soha sem is teljesedő reményeknek;*** nem is merülök ez alkalommal a tan részletes bírálatába, történtek erre nézve már sikeres kísérletek. Többen kimutatták, igen helyesen, hogy a meg- fogalmazhatatlant nem lehet adottnak (donné), valónak (réel), határozottnak (determiné) tekinteni, mert ezek az attribútumok már magukban véve logikai meghatározások s maga Bergson, mint minden logikai meghatározás ellensége legjobban rácáfol magára, mikor a közvetlenül megismerhető «élan vital»-t maga is jellemzi, noha ez a fogalom elég zava* Evolution créatrice IV. F.

** Bevezetés a metaphysikába (Magyarul is: Modern K. 9. sz.) 29—40 oldalok.

*** Schoen megjegyzése: Zeitschrift für Philosophie Bd. 145. H. 1. 87. 1-