Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1911
— -10 — A modern «életfilozófiának» azonban el kellett látnia magát a szükséges képességgel azon nagy útjára, melyet a világűrben teend s ezért szüksége volt egy fogalomra, a léleknek egy tehetségére: ez az intuicio. Az ember ezen csodálatos ismerő tehetségének nagy szerepét a következőkben fogjuk kifejteni. Megjegyzendő azonban, hogy a dolog nem éppen olyan új, mint ahogy gondolná az ember. A német romantikus filozófia szülötte, Jacobi gondolata, Bergson csak biológiai pólyába öltöztette a gyöngéd kisdedet. Van azonban ezen újabb philosophiai iránynak, mely az élettel való legszorosabb kapcsolatot különböző utakon keresi, más alaptendenciája is, melynek kiemelése végett lehet neki a biologismus nevet adni, amennyiben az életnek minden fogalmazása, noha minden irányban is igyekeznek azt kifejteni, mégis a biológiához hajló gondolkodás színezetét viseli magán. S ezen szempont figyelembevétele kétszeresen érdekel bennünket, mert rávezet ezen irányzat értékelési módjára. A forrás itt sok tekintetben Nietzsche, habár tőle mesz- sze elhajlott az új irányzat. Szerinte az életerő fokozása és erősbödése adja meg egész kultúránk értelmét. Az érték, mely nem mérhető az élet ezen eleven erejével, nem érték; a rabszolga-moral megvetendő, mig az Übermensch a forrongó életért küzdve minden más ideált megvetéssel taszít el magától. S a legmagasabban áll nála az, aki az életet a maga teljességében, minden borzalmaival együtt megéli s magát állítja, igenh ősi erejével és hatalmával. Nietzsche azonban még korántsem akarja a szellem hatalmát az anyagias élet szükségleteinek alárendelni s aristokratizmusa éles ellentétben áll minden ilyen utilista tendenciával; az ő tana távolról sem oly kifejezett alakja annak a módszernek! s egyúttal értékelési módnak, mely az újabb életfilozófiának! kétségtelen álláspontja s amelynek pragmatismus a neve. Ezt a szót először Charles Pierce használta 1878-ban, tőle vette át a pragmatizmus tulajdonképpeni megalapítója, az amerikai W. James. A név a görög wpóqpa szótól ered s az elnevezés jelen alakjában a szó «praktikus», gyakorlati értei
