Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1909
— 53 — nak és nekünk is később keserű csalódást okozzanak, hiszen a mi vallásunk, még több lelki erőt és több önmegtagadást, szenvedést követel, mint bármely más. Mi bízunk önökben és a jó Istenben ! Bízunk abban, hogy önöket tiszta lelkesedés, nemes hajlam hozta előkészűlni a lel- készi pályára, élni az Istenért és az emberiségért; bízunk abban, hogy önöket erős becsvágy hozta ide, előkészűlni, követni azt a példát, mely szenvedéseken, Golgotha halálán keresztül is fénylik évezredek óta az emberiség előtt. És bízunk a jó Istenben, hogy, a ki elhívta önöket az igazság és szeretet országának mívelé- sére, erőt is fog adni, hogy hátrafelé ne nézzenek, ha rátették kezüket az eke szarvára. Önök nemcsak átalában a vallást, hanem a tiszta keresztény unitárius vallást és vallásosságot készülnek és lesznek hivatva szolgálni. Minket Isten és Egyházunk bizalma arra hivott el, hogy igyekezzünk utat mutatni a rengetegben. Jaj mi nekünk, ha csak azt kiáltjuk önöknek, hogy előre és nem azt, hogy utánnam! Mi a jó Isten segedelmével igyekezni fogunk előre ; jöjjenek önök nemcsak utánnunk, hanem mivelünk egy nagy eszme, egy nagy cél megvalósítása érdekében. Sohase igyekezzenek urak lenni, hanem elégedjenek meg és töltse el benső öröm szivüket, ha jó szolgák lehetnek, mint az Úr Jézus! Mi a keresztény vallást és vallásosságot, speciálisán a keresztény unitárius vallást és vallásos életet kívánjuk szolgálni. Nagy szó, mert külömbözőségünket jelenti ez másoktól. Szabadságot, oly szabadságot jelent ez, melynek szabadossággá fajulnia soha sem szabad. Nekünk nagyobb a felelősségünk, mint bárki másnak. Olyan dogmák, melyek elhaladásunkban akadályoznának, minket nem kötnek, a fejlődés útja nyitva áll előttünk, mintegy zárkövek vagyunk mások előtt. Előhaladás a vallásos, avagy ha úgy tetszik, az egyházias élet terén egyedül csak általunk, rajtunk keresztül lehet. Ezért vagyunk, ezért leszünk mi „a jövő vallása“, amint azt egy nagy emberünk, mély belátással, oly bölcsen mondotta. Az élet és vallás össze vannak nőve. Amilyen lesz a mi vallásunk, olyan lesz a mi életünk, erkölcsünk. Vallásunk idáig sok szenvedést hozott reánk, de szégyent még soha. Ezután sem