Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1909

54 — szabad ezt hoznia. De ez a mi együttes munkánktól függ. Hogy önök további lelkesedést, erőt merítsenek, mi igyekezni fogunk elvezetni ifjúi lelkűket a lehetőleg kies mezőkre. Az ó-szövet­séggel be fogják járni Kanaán, Egyptom, Assyria, Babylon és Persia földjeit, látni fogják évezredeknek bölcsességeit, a sok reményt és csüggedést, a nemes fejlődést és mindeneknek felette azt, hogy mikép bontakozik ki a felhőből az egységes szerető atya. Az újszövetségben füleikbe csengenek majd Jézusnak méz­édes szavai és az egyetlen szerető Atyának segedelmével, az idvezítő vezetése mellett, be fogják járni a Galileai tengernek szépséges tájait, megpihennek az olajfák hegyén, hajlékot épít- nek Bethaniában, majd sírni fognak Dávid városában, Salamon templomában. S míg a vallások történetében látni fogják, hogy az élet a vallással a legrégibb időtől kezdve összeforrt, hogy a vallás nemcsak az erkölcsnek, hanem a tudománynak és művé­szetnek is édes anyja; míg a bölcsészet önmagukba elmerülni, önmagukat megismerni tanítja: addig az én tárgyam közelebb jön az élethez s igyekezni fogok vezetni önöket végig ama pa­norámán, amelyet mutat nekünk az egyház történelme a betlehemi jászoltól a mai korig történelmi és jogi fejlődéseiben. Egy fo­lyamra bocsátjuk rá ezzel kicsiny sajkánkat, egy folyamra, mely visz, ragad minket magával félelmes avagy szépséges tájakon, egyenes avagy kanyargós útakon, sziklák közt, vízeséseken, fel­zavart avagy tiszta vizeken. Ahol megyünk, amit látunk figyel­jék meg, mert az az élet; a rideg élet a maga valóságában, szépségében vagy csúnyaságában; ahol megyünk, az az élet, amely bár elmúlt, de részleteiben avagy egészében ismét, újra visszajöhet. Nem kicsinylem, nem is szabad, de nem is tudnám kicsiny­leni theologiai intézetünknek egyetlen tantárgyát sem, hiszen tény és való, hogy a theologusnak első sorban biblicusnak kell lennie, azután pedig otthonosnak kell éreznie magát a bölcselem­ben, mint bevezető tudományban, a hit- és erkölcstannak fejlő­désében s egyes ágazataiban. Azonban senki se vegye tőlem rósz névén, ha csupán nehány sorban rámutatok a saját tár­gyaim fontosságára. Nézetem szerint hiábavaló minden eszme, ha meg nem va­

Next

/
Thumbnails
Contents