Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1907
— 25 — trencséni mezőkön aláhanyatlott kurucszerencse pecsételő meg e dicső küzdelem sorsát. A magyar nemzet 200 század múlva egy Habsburg király ajkáról elhangzó hívó szózatra gyújthatta fel szerte az országban az örömtüzeket, hogy üdvözölje egy Habsburg császár rendeletére száműzött fejedelmét s bujdosó társait hazatérő útjokban. Kitörő lelkesedéssel, a hódolat és győzelem babérjával — melyet éltében megtagadott tőle a sors — fogadta nemzetünk az édes hazai földre érkező fejedelmet s kísérőit. Abból a sok koszorúból, mely elborítá hazatért nagy embereink sírját, mig tart a nagy idők emlékének 200-ados fordulója, szakintsunk le egy levelet s tegyük le hódolatunk jeléül a messze ködös Albionban egy sírra. Megérdemli tőlünk, ki ott alussza örök álmait. Ama nagy idők nagy emberei közűi való ő is : Lord Stcpney György, Angliának Rákóczi szabadságharca idején bécsi követe. Stepney lord, ki diplomatiai működésében becsületes, miden magyar rokonszenvét megérdemlő igyekezettel akart szolgálatot tenni hazánknak és hazájának, annak a kornak volt gyermeke, melyben Anglia »a dicsőséges forradalom« lezajlása után a népfölség elve alapján alkotmányát, függetlenségét szilárd alapokra helyezve, megindul igazi világhódító útján. Ősrégi nemesi család sarja, 1663.-ban született Westminsterben. Tanulmányait is ott kezdette el, majd a cambridgei Trinity College - ban folytatta s fejezte be. Már tanuló éveiben jó hírnevet szer zett írói tehetségével s ekkor kötött egész életén át tartó benső barátságot Montague Károllyal, Anglia későbbi befolyásos férfiá- val, ki sohasem feledkezett meg iskolatársáról. Diplomatiai pályáján, melyet a restauráció után kezdett meg, nagy tehetsége fényes követségekbe juttatta. Pályáját titkári minőségben Hamburgban kezdi meg s nemsokára Bécsbe kerül. Már 1692-ben, 29 éves korában, követ lesz a brandenburgi udvarban, hová még 1698. bán is visszatér. Közben bejárja a német udvarokat; több ízben megfordul a szász, mainzi és kölni választófejedelmeknél. Annyiszor volt Németországban, hogy, mint mondták, kevés német, de egy külföldi sem ismeri annyira a német politikát. 1702-ben másodszor kerül — most már mint követ, Bécsbe, hol kezdő diplomata korában is megfordult. Válságos időben jutott másodszor a bécsi udvarba. Hazája érdekében kettőzött figyelemmel