Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1907

— 21

ez új kinyilatkoztatója, mintegy öntudatlan sejtelem folytán mondja, hogy ő az »istenség szent levele«.

*

Szinte fájdalmas nekem, hogy ezt a nagyszerű tárgyat a véletlen folytán ide kell hoznom, hogy élő szóval magyarázzam. Ez a tárgy elmélyedést kíván attól, akivel közöljük, különben az egész újszerűsködő etmefuttatássá zsugorodik össze. Hiszen a kérdésnek száz és százféle gyökérszálát kellene megkeresni Petőfi költészetében s kötetté nőne a legtakarékosabb fejtegetés is. így nem marad egyéb hátra, mint egy-két ismeretes helyre felhívnom a hallgatóság figyelmét; azokét, kik a dolgon gondolkozni akarnak.

Mi volt Petőfi jelszava? Mert aki ezt a kérdést akarja vizsgálni, annak tisztában kell lenni előbb Petőfi jelszavával. Olvassuk el, mit írt Petőfi összes költeményei mottójául:

Szabadság, szerelem!

E kettő kell nekem.

Szerelmemért feláldozom

Az életet,

Szabadságért feláldozom

Szerelmemet.

Meltzl Hugó, a kolozsvári egyetem elhunyt professzora, a Petőfi kultusz leggenialisabb harcosa hét cikket irt erről a hat sorról. Én megtoldom egy nyolcadikkal Petőfiről írt művemből.

Ez a jelszó hosszú lelki fejlődés eredménye és azt a momentumot jelzi, mikor Petőfi öntudatára ébred annak, hogy mi a lényege Krisztus tanításának. És hogyan ébredt öntudatára ? A szeretet volt a kiinduló pont. A szeretet homályos ösztönétől a szabadság öntudatra emelkedett eszméjéhez vezetett az út. Nyomról-nyomra lehetne kísérni ezt az útat költeményeiben; s ha minden kis megnyilatkozást figyelembe veszünk, így lehetne körvonalozni Petőfi felfogását a szeretet törvényéről.

A szeretet a családban bilincs, mely a család tagjait összeköti ; a barátságban is bilincs, mely az együttérző lelkeket egymáshoz láncolja; a haza fogalmi körében is bilincs, mely a nemzet egyes elemeit szorosan egymáshoz láncolja. A szabadság épen abban áll, hogy ezeket a bilincseket idegen hatalom