Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1906

székbe, Ferencz Józsefet választották meg. Ezzel belépett a hit- tani intézet tanárai közé s az 1875/6. évtől kezdve az elmúlt 1905/6. tanév végéig szakadatlanul ott volt. S mekkora munkakörrel. Tanított Egyh. szónoklattant és egyházi szónoklást. Ha még az egyházi szertartástant is átveszi és tanítja, bőven eleget tett volna a püspök tanár-kötelességeinek, de, fölváltva, tanított unitárius egyháztörténelmet s alaposan föl is dolgozta tárgyát. Kézirati műve még sokáig lesz közhasználatban. Tanított symbo- lika theologiát és erkölcstant. Ily sokféle tárgy egy kézben, nem is tudom hogy fér meg, de mindezeket 1897-ig, csekély változással, Ferencz József tanította. 1900-ban a theol. tanári kar javaslatára fölmentetett minden alól, kivéve a szónoklatot. 1906 őszén kifejezte óhaját, hogy ezek bízassanak másra. Megtörtént, de a mint a P. I. búcsúlevele és a püspök úr válasza mutatja, a veszteség és a fájdalom kölcsönösen érzett hatása alatt.

A Papnevelő Intézet Bizottsága abból az alkalomból, hogy Ferencz József püspök úr megvált tanszékétől, a következő iratot intézte hozzá:

Méltóságos és Főtisztelendő Püspök úr !

Papnevelő intézetünk bizottsága mély sajnálattal értesült arról, hogy Méltóságod 51 évi buzgó, sikeres és áldásos tanári működés után, mely működésének és működése szellemének jótékony hatása szemmel látható nemcsak a keze alól kikerült papságunk munkásságában, hanem egész egyházunk életében is — a jelen tanévünk kezdetével meg válik tanári kathcdrájától, melynek félszázadon át dísze, ékessége, büszkesége volt. Midőn méltóságodnak ez elhatározása, lépése, a tanári kadhedrából való eltávozása felett, újabban is kifejezzük bizottságunk részéről és nevében mély sajnálatunkat; szívünk és lelkünk óhaját, vágyát tolmácsolva, engedje meg arra kérnünk, hogy mint főfelügyelő, tartsa meg továbbra is intézetünk iránti meleg érdeklődését s valamint tanári karunkban, úgy papnövendékeink testületében is szíveskedjék, a lehetőleg, többször megjelenni, hogy bölcs tanácsaival mindnyájunkat segítsen, nemes lelkületével és fenkölt jellemével, példát adjon s ékesszólásával és szíve melegével lelkesítsen, búzdítson minket, s legfőkép ttjainkat, így szólván az úr Jézussal: „a mit én cselekedtem : ti is azt cselekedjetek, a ki engem követ tagadja meg magát s az én igám terhes, de gyönyörűséges- 30 —