Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1905
— 28 — táblájára, a mit nagy mesterüktől, Dávid Ferenctől tanultak: az igazságot kerestem egész életemben, s midőn megtaláltam azt, amit igazságnak véltem, újból csak azt láttam, hogy még tovább kell kutatnom, míg a tökéletest megtalálom, így kutatva az igazságot, meglelte halálát, éppen mint mestere Jézus. Dr. Masznyik is a Dávid F. elvét követi s erősen meg van győződve, hogy mint protestánsnak elidegeníthetlen joga van a szabad vizsgálódásra, mert ha igaz volna — így szól dr. Masznyik — amit egyes unitárius theologusok mondanak, „mintha a lutheri és kálvini egyházak a maguk hitvallásaival s megkövesűlt orthodoxiájuk- kal a szabad kutatást és haladást kizárnák — bizony mondom rég hátat fordítottam volna az egyházamnak. De hát szerencsére nincs úgy. A mi hitvallásainkat az igazi evangéliumi kereszténységnek, vagy mondjuk így, magának az istenfiusági szellemnek szabadsága hatja át. Isten igéjében, vagyis a Krisztus igazságaiban állanak és ez egyen kívül a hit dolgában semmiféle más tekintély előtt meg nem hódoltak ... A közhitvallások nálunk épenséggel nem állják útját a theologiai fejlődésnek, sőt ennek szükségességét nyíltan elismerik, sőt eminens értelemben vett értékük ép a keresztyén szellem szabadságának s ezzel a vallási téren való szabad vizsgálódás és kutatás jogának közegyházi biztosításában van.“ E szerint tehát Dávid F. Luthernek hü tanítványa volt s a mai lutheránusok és unitáriusok, habár különböző útakon, ugyanarra az egy célra, az igazság minél tökéletesebb megismerésére törekesznek. Hogy a mostani és a régebbi, tehát Szentábrahámi és az előtte járt unitáriusok egymástól, s mindenik az ev. protestánsoktól oly lényegesen különböztek, annak abban lelem magyarázatát, hogy az unitáriusok soha sem nyugodtak meg a „közhitvallásnak“ declárált írott vallásokon, hanem mindig azok után nyotnozód- tak, amelyek lélek szerint valók, s mint ilyenek élők és állandók a lényegben, ha változnak is a formában. Jól sejti dr. Masznyik, hogy Szentábrahámi a remonstránsok hollandi iskolájában, Leydenben tanúit s hogy tehát hittanára Hollandiában derék tanárai nagy befolyással voltak. — Az unitáriusok az egész XVII-ik száz folyamán Hollandiába jártak theologiát tanúlni, mert tudták, hogy csak ott van szabadelvű gondolkozás és az unitárizmusnak megfelelő hitélet. A kitűnő lengyel
