Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1904
13 — 1877-től 1891-ig volt az intézet igazgatója. Aki a protestáns egyházak autonomikus szervezetét ismeri, az tudja, hogy mit jelent egy felekezeti intézetnél igazgatónak lenni. Önálló működési köre a lehető legkisebb, de a felelősség isten s ember előtt mindenekért őt terheli. Tudnunk kell azt is, milyen állapotban találta az 1883. évi középiskolai törvény protestáns középiskoláinkat s ezek között természetesen a miénket is. Nem voltak meg tanáraink a kellő számban. Volt 12 rendes tanár helyett 5-—6. A többi tanerő II—III. éves theologusokból, egyetemet járó tanárjelöltekből, németül tudó orvosnövendékekből, gyakorló orvosokból, más intézetekben tanító óraadókból telt ki. Nem is tartották szükségesnek, hogy a négy-öt alsó osztályban rendszeresített tanító működjék. Változtak évről-évre, sőt évközben is. Tárgyuknak fölebbviteléről, az elért eredmény tekintetében a felelősség megállapításáról szó sem volt. A szerencsétlen osztály bukdácsolt évről-évre egyik kézről a másikra anélkül, hogy annak jótékony hatását érezte volna s a jövőtől jobbat és többet várt volna. Nem voltak szemléltető szereink, gyűjteményeink. A régi latin iskola szelleme kisértett még mindig. A szemléltetés elve ismeretes volt ugyan, elvétve itt-amott rendszer nélkül alkalmazták is, ahol épen volt valami mutatni való kézügyben. E tekintetben Brassai neve nagy haladást jelez iskolánk történetében. De öntudatos és rendszeres gyűjtésről és szerzésről abból a célból, hogy mindent, amit tanítunk, szemléltessük is, nem lehet szó. Nem voltak megfelelő helyiségek, iskola-padok, butorzati felszerelés; nem volt tornaterem és rajzterem. A tantermek kicsinyek, szültek, sötétek. Ilyenek a lakószobák is. Egy kis szobában 16—18—20 tanuló. Kevés levegő jutott ekkor egy tanulónak. Este lefekvéskor nincs egy talpalatnyi szabad hely, hová a vizsgáló igazgató lábát betehetné, Az igazgató három intézet ügyeit administrálja, az elemi iskoláét, gimnáziumét és papnevelő intézetét. Azonkívül az inter- natusnak is főfelügyelője. A tisztaság, rend és fegyelem fenntartása céljából rendelkezésére adott eszközök vagy elégtelenek, vagy nem vele összhangzatosan, hanem ellene működnek. 9—12 éves gyermekek seprik a szobákat, folyósokat, tantermeket, udvart, takarítják a lámpákat, hordják az ivó- és mosdóvizet, farag-