Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900
10 két, gyermekmeséket. Ezek egy része Gáspár János kicsinyek' számára szerkesztett »Csemegék« ez. gyűjteményében, más része Kriza » Vadrózsák«-jában jelent meg. Gyűjteményéből 1859-ben a Kolozsvári Közlöny tárczájában közölte »Barcsai«-1, az első ó-székely népballadát, melyet Erdélyi János a „Szépirodalmi Közlöny “-ben (szerk. Szelestey L. 1858. Pest) kellően méltatván, a figyelem a székely népballadák felkutatására és összegyűjtésére irányult. E téren Kriza főleg Gyulai és Gálffy Sándor segítségével halhatatlan érdemeket szerzett. A szabadságharcé szerencsétlen lezajlása költői lelkében mély nyomokat hagyott. Több költeményében siratja meg a magyar világ letűnt szép napjait. De nem csügged. El kiírthatatlanul lelkében egy szebb, egy boldogabb, egy szabad és független magyar haza reménye. Későbbi dalainak tárgya inkább a család, a köz, a hitélet. Az Unitárius Közlöny több vallásos tárgyú költeményt közölt tőle s ezek között egy pár valóban igaz és őszinte vallásos ihlettel megírt verset. A nyelvvel könnyen bánik, rímei csengnek-bongnak, néha mintha a szépen összecsengő rímek kedvéért volna a vers. A mint örömmel értesültem, most á nyugalom napjaiban — procul negotiis — egy kötet költemény kiadását vette munkába. Kiváló érdeme, hogy 1861-ben Krizával a Keresztény Magvetőt megalapította. Merész gondolat, de szép valóra vált. El kell ismernünk, hogy az eszme tőle származott. S hogy minő hatása volt és van ma is a Keresztény Magvetőnek az unitárius egyházi irodalom föllendítésére, azt nehéz volna röviden leírni. A kezdeményezés merészségéért s a szép gondolat megvalósításáért az érdem őket illeti. Ők azonban csak az 1. és 2. kötetet szerkesztették és adták ki. Ugyancsak egyik szerkesztője volt az Unitárius Közlönynek is megindulása után nehány évig. Kiadta 1870-ben Simén Domokossal a Nagyváradi Disputatiót. Czéljuk volt a 16. század unitárius íróinak műveit újból kiadni. De e vállalatuk pártolás hiányában megakadt. Az idő szelleme sem volt kedvező. Az egyház vezető emberei a csöndes visszavonultságban folytatott működés által inkább biztosítva látták az egyház jövőjét. E nyíltan ki nem fejezett nézettel az 1. kötet előszavában számolnak is a kiadók: „Nekünk némelyek nézete szerint attól is kell tartanunk, hogy valamelyik
