Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900
11 oldalon rossz néven vehetik újból közrebocsátását oly vitairatoknak, melyek egykor a közönség feszült figyelme mellett lázas igerültség- ben tárták egymás ellen a hazai hitfelekezetck vezérférfiait. ily nézet ellenében ismételjük, hogy mi csupán történeti emlékeket szándékozunk megmenteni. A felvilágosult olvasó megért, a többivel nem szabad törődnünk.“ Ifjabb tanári éveiben dolgozott hírlapokba is. A Korunk-nak több éven át munkatársa volt; a Réthy Lajos által szerkesztett Növendékek Lapjá-nak hasonlóképen. Későbbi éveiben inkább hivatalos teendőkkel, közűgyekkel foglalkozott, szabad idejében pedig gazdáskodott. Elénk részt vett elejétől az egyház szellemi és anyagi ügyeinek fejlesztésében. Hódmezővásárhelyen 1880-ban ő tartotta az első unitárius istentiszteletet, mire csakhamar megalakult az unitárius egyházközség. Beszédét hallgatói kinyomatták. 1861-ben a tordai zsinaton tartott beszéde1) szintén megjelent. Kathedrából az üldöztetések után talán az első szabadabb irányú beszéd. A jólte- vők emlékére tartandó ünnepélyeket az egyházi főtanács 1862-ben szabályozván, az első emlékbeszédet Zsuki László felett ő tartotta 1863. május 16-án.2) A Dávid Ferencz-egylet felolvasó ülésein többször tartott felolvasást. Egyházi beszédeiből kevés jelent meg, pedig tudomásunk szerint több kész beszédje hever fiókjában. Megjelent beszédjeit törül metszett magyar stílus, logikus következetes- ségti gondolkodás, a vizsgálódás szabad szelleme jellemzi és lengi át. Sokat küzdött a tanári fizetések javítása érdekében. S hogy ez és a nyugdíj-űgy ma rendezve van, abban neki kétségtelenül nagy érdeme van. Nagy Lajos örömmel tekinthet vissza e munkásságára annyival inkább, mert 43 évi tanári szolgálat után ő kapta meg az első tanári nyugdíjat az államtól évi 4440 k. összegben. Az egyház vagyoni viszonyainak rendezésében és emelésében is tevékeny részt vett a három utolsó évtizedben. Az 50-es és 60- as években három jeles férfi állott az egyházi közügyek élén: Nagy Elek főgondnok, Fejér Márton ügyvéd és Mikó Lőrincz tanár. Ezek munkálkodtak állandóan a vagyoni helyzet javításán. Az egyház vagyona a házakon és iskolákon kívül nagyon csekély (körülbelül ') Egyházi imák és beszédek. Kolozsvárt, 1861. 2) Keresztény Magvető III. kt. 1867.
