Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900

nek évenkénti kamatai a boldogult árvái segélyezésére fog fordíttatni mindaddig, míg nagykorúságukat elérik. Azután pályadij alap lesz, a melyből mennyiségtan-természettani tárgyú pályamunkák fognak jutalmaztatni.1)

Dr. Gál Kelemen.

Nagy Lajos.

Nagy Lajos Nyárád-Gálfalván 1828. jul. 6-án régi nemes nemzetségből született. Atyja Nagy Sándor, anyja Kovács Judith. Szegény emberek, mert az ősi javakat az apa legnagyobb részben elvesztegette. De az ősök emléke, kik közül kettő prókátor volt, egyetlen fiók taníttatására buzdította őket.

Nagy Lajos tanulását a gálfalvi, akkor még leányegyház iskolájában kezdette. 11 éves korában atyja Sz.-Keresztárra vitte a gimnáziumba. Az iskolai életben mindjárt kezdetben keserves tapasztalatokat szerzett. A fegyelmezés akkor nem ment olyan szelíd és humánus módon. De — a mint maga mondja önéletrajzi jegyzeteiben, a honnan ez adatokat kapom — „kedvét a tanulástól nem verhették el.“ Osztályában csakhamar kivívta az elsőséget s meg is tartotta Keresztáron mindvégig.

Keresztáron találta még 1848 márcz. 15-e. A gimnázium ifjúsága is megmozdult, nemzetőrséget szervezett, tüntetett, eljárt a népgyűlésekre. Nagy Lajos volt egyik vezérük. Az öreg, különben szi- gorá igazgató Koronka József is elnézte az ifjúság mozgalmát, nem korlátolta, legfennebb irányítani, mérsékelni törekedett Petőfi „Talpra magyar“-jára írt ellendalával. 1848. szept. elején beállt Maros Vásárhelyt a honvédek közé. Előbb mint Mátyás-huszár, később mint honvéd a 87. zászlóaljban részt vett a szabadságharczban. E dicső korszak eltörűlhetetlen nyomokat hagyott egész lényén. Nem egyszer hallottam tőle életének három büszkeségét emlegetni: hogy magyarnak született, hogy ifjúsága 1848-ra esett és hogy unitárius.

A fegyverletétel után az atyai háznál maradt a következő év végéig. Ekkor értesülvén az iskola megnyitásáról, Kolozsvárra jött tanulása folytatására. Három év alatt a VI—VIII. gimn. osztályokat,

') L. ez Értesítő . . . lapját.