Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900

6

iskola is külön szervezeti és -fegyelmi szabályzatot nyer. A következő évben a magántanításnak rendszere megváltozott, a mennyiben a bennlakó alosztályú tanulók (I—IV. gymn.) felügyelőkre bízattak. 1896—97-ben a papnövendékek és gimnáziumi tanulók önképző köre külön vált s mindkettő részére megfelelő szabályzat készült. 1897—98-ban állandó tanmenet készült s azóta az oktatás ennek útmutatása szerint foly.

Kezébe vette a nagyobb tanulmányi kirándulások ügyét s az utóbbi időkben a körülményekhez képest minden évben rendezett ilyent a tanári karral egyetértve. Sok baj volt a különböző vallásfelekezetű tanulók hittani óráinak elhelyezése miatt. A helybeli középiskolák igazgatóival egyetértve a hittani órák idejét meghatározták, szabályozták úgy, hogy most már óraösszeütközés nincs. Hittanból a heti órák száma az ő idejében emeltetett egyről kettőre.

Kiváló gondot fordított a testi nevelésre, tornászatra, az egészség fenntartására és ápolására. Tornaversenyeken e szempontok fontosságát mindig hangsúlyozta. A tanulóknak kedvezményes fürdőjegyeket eszközölt s behozta a bennlakó tanulóknál a kötelező rendszeres fürdést. A mit a vallás- és közpktatásűgyi miniszter az ú. n. játékdélutánokkal tervez, az nálunk már évek óta megvan. Az osztályok egy-egy tanár felügyelete mellett őszi és tavaszi időkben rendesen kijártak a „Kis mező“-re játszani.

Internatusunk a mai idők igényeihez mérve primitiv és sok kívánni valót hagy fenn. Ezen az állapoton a rendelkezésére állott csekély eszközökkel igyekezett segíteni. Hogy ezt a kérdést milyen állandóan és mily meleg érdeklődéssel viselte szivén, legjobban bizonyítja az, hogy két ízben is tárgyalja. Az 1894—95. évi Értesítő-. ben, Nehány szó az internatusokról (3—16. 1.), az 1898—99. éviben Iskoláink reformja és az internatusok czímen ír. A tanítás és nevelés észlelhető hiányainak forrását keresi s a szabad órák laza felügyeletében találja meg. „Mai viszonyaink mellett — úgymond - alig lehet beszélni a szoros értelemben vett iskolai nevelésről, mert a tanulók szabad óráikat szétszórtan, legtöbbször idegen családnál töltik, a hol sem kellő gond, néhol kellő értelem és érzék sincs a neveléshez.“ A nevelés közvetlenséget feltételez, a mely párosulva a tanítás által eszközölt közvetett neveléssel válik teljes egészszé. „Létesítsünk internatusokat, hogy a növendékek minden időben