Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900

LXIV

E tanszék fe állításával az unitáriusok százados óhajtása teljesült. Az öröm leírhatatlan volt az egész egyházban. Este az ifjúság nagy fáklyás zenével üdvözölte az új tanárt. A főtanács meghatározta, hogy az alapító utódai iskolánkban mindig kiváló figyelembe vétessenek és minden lehető kedvezményben részesíttessenek s esetleg a jogi tanszékre első sorban alkalmaztassanak.

A jogtanítás csak az 1847—48. tanévben álla fenn. 1848-ban bekövetkezvén a szabadságért való küzdelem, a közvizsga már máj. elején megtartatott. Jogászaink és összes diákjaink honvédekké lettek. Oskolába a kolozsvári gyermekek is csak lézengve jártak. A nemzet bilincsekbe verése után az absolut kormány a jogtanítást nem engedvén, Mikó Lőrincz az alapító beleegyezésével az egyházjog és németnyelv tanítását vette át. Az alkotmány helyreállítása után a tanszék visszaállítása feleslegessé vált.

Érdemjegy 1794. előtt nem volt, hanem az érdemeseket egyszerűen promoveálták, azaz felsőbb osztályba bocsátották. 1794. után az érdemjegyek voltak: eminens, prima cum laude, príma, secunda, tertia, a magyar tannyelv behozatala után: kitűnő, elsőrendű dicsérettel, elsőrendű, másodrendű stb.

XII. FEJEZET.

Tanárok és tanítók fizetése.

Az iskolának minden szükségeit a kolozsvári anya-ekklézsia fedezte 1718-ig. E czélra a János Zsigmond által adományozott dézma negyed és évi 200 frt. mellett szolgáltak a 17-ik században tett szép alapítványok, hagyományok s illetve az ezekre a várostól zálogban birt jószágok jövedelmei.

A mint az ekklézsia fennmaradt számadásai részleteiből kivehető, egész 1718-ig az igazgató (rector) fizetése volt évente a szállás mellett: pénzben 130 mfrt, bor 100 veder, búza 14 köböl. Egy tanáré 90 mfrt, bor 80 veder, búza 7 köböl. Ezenkívül egy rend ruhára a rector kapott 50 f., a tanár 25 frtot. Ezek mellett minde- nik lakodalma, keresztelése és temetése költségeit az ekklézsia fedezte ; a rectornak még útazási költségeit is.