Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1899

Az Okszerű Vezér s Brassai nyelvtaniró munkássága.

»Sok mindent összeírtak már rólam, de azt nem irta meg senki, hogy mit csináltam. Hát írtam egy franczia nyelvtant és egy német nyelvtant. És két egyforma talentumú ifjúnak adják a kezébe az én könyvemet és akárkiét másét, fogadok rá, hogy az enyémből tanulja meg hamarább a nyelvet. És Írtam egy magyar grammatikát, a miben uj dolgokat mondtam. Senki meg nem czá- folta. írtam a számtani elemeiről egy könyvet, a miből a ki tanul, eredményét látja. Azonfelül még kisebb dolgokhoz szóltam.«1)

E jellemző sorokban számol el Brassai százéves pályafutásának legbecsesebb alkotásairól Nagyon sok dologhoz értett és nagyon sok dologhoz hozzászólott a »tudománynak, elmésségnek és logikának ez a fegyveres Góliáthja,« bejárta és végigkritizálta a tudás összes határait, s fegyvere seholsem csattogott hiában, mert a hol megfordult, mindenütt nyomot hagyott maga után kiváló egyénisége; ámde működésének fénypontja (s ezt már habozás nélkül kimondhatjuk) bizonyára a nyelvtudomány szinterére esik. Igazán maradandó, örökbecsű alkotása csak itt van; maga Brassai is ezt vallotta a nagy elmék nagy önismeretével. Br. első sorban nyelvész volt, s mint nyelvész áll be nemzete iskola-mesterének^ hogy idővel a nemzeti kőzmívelődés halhatatlan apostola legyen. Nyelvészkedése az a mag, a mely köré ismereteinek mélyítésével és szélcsbítésével mintegy csoportosulni látszik jóformán egész

’) Élete vége felé foglalja igy össze Írói pályájának eredményeit egy életrajzi adatokat kérő hirlapirónak. (Vas. Újság 1890. 18. szám.)

1'