Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1898

- 9

»Édes anya után vágyódtunk és Ö anyánkká lett. Fiúi bizo- dalommal vetettük anyai leikébe reményünk horgonyát. Meg nem csalatkoztunk soha.

»És legendaként fog szállani apáról fiúra a megemlékezés, hogy hosszú, sötét századok után volt egy magyar királyné, ki idegenből jővén, magyarrá lett és szerette a magyart.«

Mert hogy az volt, mi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy gyermekeit magyarúl tanítá imádkozni, környezetével bár merre járt, magyarúl társalgott. És hogy szerette a magyart, mutatják áldásos keze munkái. O adta vissza a hont a hontalannak. O segített elsimítani hazánk nagyjaival együtt az ellentéteket király és nemzet között és itt sírta el könnyeit Deák ravatala fölött, midőn a koronás fő meghajolt a hazafiui tiszta erények előtt. Eljött mi- hozzánk örömében, bánatában. Ide hozta gyászát, mert érezte, hogy e nemzet keblén jobban elsírhatja könnyeit, mert igaz könnyeket hullat vele e hű nép. »Aztán . . . aztán néma lett beszédes ajka, komoly lett a mosolygó arcz - - a csodaszép Madonna, ki a fiában gyönyörködik, Mater Dolorosa lön.« Részt vett hazánk évezredes ünnepének örömében, hogy újra megpecsételje a szent frigyet király és nemzet között, de csak egy érzés maradt meg benne, egy gondolat: elhunyt fia. Ezt a szivére hullott jégcseppet nem volt képes felolvasztani milliók szeretetériek melege sem.

Most már vége! »Azon a piczi sebajkon mintha a mi vérünk ömlött volna ki. Most kezdődik csak igazi árvaságunk. Ki lesz szószólónk, támogatónk ott, a hol rideg hatalmi érdekek vívják meg harezukat egymással ? Ki fogja pártunkat ott abban a levegőben, a hol a szív érzéseit nem szokták serpenyőbe tenni ? Senki. A legnagyobb veszteség a miénk . . . Senkire nem számíthatunk, csak a magunk erejére. Senki nem pártfogol, csak a magunk igazsága. A kérlelhetetlen sors akarta így. Miért? Nem tudjuk- Es most ki tudja, mit hoz a jövendő ?«

Talán Isten vette le hazánkról kezét, nem tartva vissza a gyilkosét megengedte, hogy lehulljon a nemzet védő csillaga. Vájjon a közös gyász összehozza jobban a sziveket? Hazánk Védasszonya, Erzsébet királynénk, légy kegyes szószólónk, mint ide lent voltál, oda fönt az égben!