Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1897
19 örök és állapotát változtatja, a léleknek, ha már az egyáltalában van, miért ne lehetne épen ez a joga? Sőt már e földön is nagy különbségeket látunk a lelkek fejlettségében; miért ne lehetne ezt a lelket végnélkül fejleszteni? Ha a földön azt látjuk, hogy törvény és haladás van mindenben, a jövő életbe is, ha van jövő élet egyáltalában, ezeket bele tudjuk képzelni. Ehhez a ma is elképzelhető felfogáshoz sokkal közelebb áll Platón tanítása, mint a keresztény vallásban elterjedt persa-zsidó testi feltámadás tana. Az egész halhatatlanság a lélekre, a lélek életére van alapítva és czéljáúl ennek tökéletessége kitűzve. Ha e tanok és felfogás elterjedtek volna az emberek között, erkölcsi befolyásuk még tán nagyobb lett volna, mint a keresztény jövő életé. Ege csillag-zenéjével, az ideák szemléletével, az önmagában való széppel és teljes tudással épen oly megkapó, mint a keresztényhit ege angyalaival. A pokol igazságos büntetésével és a javulás lehetőségével tán nem oly elrettentő, de szebb mint a keresztény örök-kárhozat hazája. Ezenkívül a hívőknek nem kellett volna képzeletüket egy más világba küldeniük, hogy a lélek bűneinek és tisztátalanságának büntetését szemlélhessék. Csak az állati világ utálatosságaira kellett volna tekinteniük, hogy láthassák a megromlott és elaljasodott emberi természet képeit, hol érzékiség, kegyetlenség és kapzsiság disznó, kigyó vagy farkas alakban van megtestesülve. Nemcsak a bűn büntetése, hanem maga a bűn belső, gyűlöletes valóságában állott volna a bűnös előtt, hol saját képét mint egy tűkörben látta volna. így igen nagy humanizáló hatása is lett volna. Az állatok iránt való kegyetlenség, mely csak első lépés az emberek iránt való kegyetlenségre, végtelenül kisebbedett volna és az egész élő természet gyöngéd és szerető bánásmódot követelt volna. — De a Platón felfogása nem terjedt el. Hatása mindenesetre volt és nem is kicsiny. Plotinosz 600 esztendővel Platón után még rendkívül nagy sikerrel hirdette a Platón eszméit és Proklosz még 200 esztendővel később ugyanez eszmékkel védte a pogány-bülcsészet bástyáit a mindinkább terjedő kereszténység ellen. Azonban ez eszmék mindig csak a tanultak, a bölcsészek között arattak sikert, mig a nép távol maradt tőle. Miért ? Mert a szeretet elve, melyet a kereszténység hirdetett 2*
